Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában

Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja

1. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása 1969-2003 12000 11000 10000 9000 <2 8000 •g 700

0 ij* 6000 J 5000 -fc 4000 ^ 3000 2000 1000 0 • Komárom-Esztergom Megye Megyei trend •Esztergomban •Esztergom trendje Forrás: KSH 1974-ig kismértékű fejlődést, majdnem stagnálást mutatnak a számok, ám 1975-től megindul a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek bővülése, és egy hullámzás veszi kezdetét: 1975 után - kivéve a '76 és '78-as éveket - kapacitás- bővülést figyelhetünk meg, mely kitart 1981ig. 1980-ban 1.333 fő férőhely-kapacitással rendelkezett Esztergom városa. 1982-83 évek visszaesése után 1984-ben újra megindul a fejlődés. 1985 kismértékű visszaesése után 1989ig növekednek a számok a férőhely kapacitásokat illetően. 1990-től kezdődően váltakozó, fejlődő- majd visszaeső mutatókat láthatunk a diagrammon. 1990-ben 2.452 férőhelyet tartanak számon. Az évtized mélypontjai 1991, 1997 években jelentkeztek, majd 2003-ig kisebb megtorpanásokkal növekedés következett be a férőhely-kapacitásokban. 2000-ben 2.728, 2003-ban 3.274 férőhellyel bírt a város. Komárom-Esztergom megye 1969-ben 533, 1980-ban 4.459, 1990-ben 6.508, 2000-ben már 8.946, 2003-ban 10.454 férőhelyet mondhat magának összesen. Viszonyításképpen álljanak itt az országos adatok: 1969-ben 118.073, 1980-ban 237.122, 1990-ben 305.970, 2000-ben 312.714, 2003-ban 347.277 férőhelyet tartottak nyilván. Mind az esztergomi mind a megyei trendek pozitívak és további kapacitásbővülést jeleznek előre. A lineáris függvények meredeksége megmutatja a fejlődés mértékét, minél nagyobb az egyenes pozitív meredeksége, annál gyorsabban növekszenek, gyarapodnak a férőhelyek. Az esztergomi trend laposabb - tehát a megye gyorsabban fejlődik, azonban ehhez a fejlődéshez Esztergom is hozzájárul; növekménye hozzáadódik. 20