Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában
Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja
Panzió és Étterem, Platán Panzió, „Ria" Panzió, Szt. Kristóf Panzió és Étterem, valamint a Vadvirág Kemping és a Gran kemping fogadta a turistákat. A megváltozott helyzethez való alkalmazkodást volt hivatott elősegíteni a turizmusfejlesztési program, melyet a város vezetése az 1993-2000-es időszakra dolgozott ki. A program elkészítését a piacgazdaság és a versenyhelyet motiválta. A fejlesztési terv az infrastruktúra fejlesztését és a turisztikai kínálat bővítését célozta meg. Az infrastruktúra fejlesztések keretében újra kívánták építtetni a II. Világháborúban lerombolt Mária Valéria hidat - a határátlépések 40%-a turistaforgalomból származik és arra számítottak, hogy ez az érték növekedni fog a híd újjáépítésével. Szélesíteni kívánták a 1 l-es főutat, ami Esztergomot Budapesttel köti össze és az Esztergom-Budapest közötti vasútvonal korszerűsítését is szorgalmazták, mivel a fővárosból sok turista választja a települést utazásának céljául. Az esztergomi repülőteret szintén a turizmus szolgálatába kívánták vonni és új nemzetközi hajóállomást kívántak létesíteni. A vonzó városkép kialakítása érdekében műemléki és városképi jelentőségű épületek rekonstrukcióját tervezték, különös tekintettel az Árpád-házi királyi palota teljes rekonstrukciójára. Minden infrastrukturális fejlesztés a turizmust is szolgálta volna. A turizmus fejlesztése előtt helyzetképet készítettek, melyből kiderültek Esztergom fogadóképességének hibái. Összefoglalva: Esztergom turisztikai fogadóképességére a mennyiségi hiányok és a minőségi hibák egyaránt jellemzőek. 1 5 A hotel szintű szálláskapacitás három csillagos kategóriában kevés, mindössze 87 férőhely, amit a Hotel Esztergom képvisel. Ebben az évtizedben mintegy 600 három-négy csillagos szállodai férőhely létesítése lett volna indokolt - részben új beruházással - részben a Hotel Fürdő rekonstrukciójával. Úgy gondolták, hogy ezek közül az egyik hotel a helyi termálvízre alapozottan, gyógyászati jelleggel (Flotel Fürdő), míg a másik a konferencia-turizmus feladatait is felvállalva működjék. A Prímás-szigeten finn beruházásban épülő 300 férőhelyes üdülőfalu kialakítására volt esély. A '90 évek közepétől a számítások szerint újra megélénkülő belföldi turizmus számára szükséges megőrizni az 1-2 csillagos hotel kapacitást - nem számoltak az igények felzárkózásával. Az ifjúsági turizmus kiemelt jelentőségére tekintettel bővíteni kívánták a turista férőhelyek számát is, ami szintén az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeket jelentette. 1 5 Dr. Bárdos István [1989]: Limes. Esztergom az idegenforgalomban 1919-1945. Esztergom, Városi Tanács 4958. pp. 15
