Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában

Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja

Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem, a 6-12 főszezoni hangversenyt összefogó bazilikai hangversenysorozat és az 1989-től újra feltámasztott Esztergomi Várszínház. 1

3 A főszezoni hónapokban megrendezett évi 25-30 rangos zenei, színházi esemény több ezer bel- és külföldi vendégnek nyújtott - és nyújt ma is - tartalmas kikapcsolódást. (E programok pénzügyi alapját részben a város, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a KözépDunavidéki Intéző Bizottság teremtette elő.) A vendégforgalom szinte ugrásszerű növekedésével szemben állt a turisztikai infrastruktúra elmaradottsága. A szállásfejlesztéshez az Országos Idegenforgalmi Hivatal nyújtott jelentős támogatást. Az infrastrukturális elmaradottság és a környezeti kultúra helyzetének javításához (kisebb közmüprogramok, parkosítás, köztisztaság fejlesztése, a Várhegy és térségének területrendezése, a régészeti kutatások folyamatos támogatása, a Szent Tamás-hegy rendezése stb.) a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottságtól (és a jogelőd Dunakanyartól) kapott Esztergom segítséget. Sok esetben az intézőbizottság közbenjárására elnyert és más ágazati főhatóságok által biztosított céltámogatásokból is jutott forrás a turizmus fogadói feltételrendszerének javítására. Az 1980-as évek elejétől a mennyiségi hiányok „ledolgozására" irányuló törekvésekkel egy időben már jelentkeztek a minőségi turizmus szolgáltatási igényei is. Ez irányba tett első lépés volt - a jelentős többletköltségek ellenére is - a motelberuházásnak indult mai Hotel Esztergom három csillagos szállodává történt fejlesztése (1984-86) és a hozzá kapcsolt dunai jachtkikötő megépítése. A minőségi turizmus igényeinek kielégítése illetve az. egynapos, átutazó turizmus megállítása irányába tett további lépés volt a város kulturális örökségén nyugvó rendezvénysorozatok létrehozása. Tényként megállapítható, hogy az 1980-as évek végére Esztergom - döntően saját erőből - a korábbi évtizedek lemaradását lényegében behozta és a „vidéki Magyarország" viszonyai között a közepes fogadókészséget felmutatni tudó turisztikai vonzerővel rendelkező települések felső régiójában foglalt helyet. A turizmus extenzív fejlődési szakaszában a 1

3 Kirkósa Sándor [1979]: Esztergom idegenforgalma az elmúlt évtizedekben és a távlati lehetőségek. Dunakanyar (1979) 3. sz. 42-47.

pp. 13