Üveges Eszter Teréz: Múlt, jelen, jövő Esztergom turizmusában
Tartalomjegyzék - III. Esztergom turizmusának múltja
A tudatos munka eredményeként 1931 pünkösdjén 1800 kirándulót fogadott a város. Közülük 1308-an a Szt. István Strandfürdőt is felkeresték. Ekkor jelentek meg az automobilos és motorkerékpáros belföldi turisták is. Egy évvel később (1932-ben) már 332.260 vendéget fogadott falai között a város. 1934-ben a különböző programoknak, rendezvényeknek köszönhetően 75.000-es turistaérkezést értek el, ami Szeged 80 ezres vendégforgalma után a második volt az országban. A város idegenforgalma folyamatosan gyarapodott, az 1938-as Szt. István évre már 4 évvel korábban nekiláttak a felkészülésnek: elkezdődött a Vár feltárása, köztéri szobrok és emlékmüvek készültek, templomokat restauráltak és utakat építettek. Konferenciák sorának adott otthont a város 1938-ban. 1 0 Egy 1939-es statisztikai adatgyűjtésből származó adat szerint, Esztergomba 1938-ban 250.000 fő látogatott - viszonyításképpen szerepeljen itt Budapest 452.000 fős vendégforgalma. Ez időben az esztergomi lakosság (Esztergom lélekszáma ekkor 17 345 fő) mintegy 20 %ának nyújtott megélhetést, vagy jelentős jövedelem-kiegészítést a turizmus indukálta bevétel. (Az 1945 előtti kapacitásokat az 1. számú melléklet mutatja be.) 3. A turizmus 1946-1990 között A második világháború Esztergomnak súlyos károkat okozott - a háborút követően romvárossá nyilvánították. A károk helyreállítását követően a kezdeti fejlődés 1948-tól megtorpant, az Esztergomot ért politikai diszkrimináció gazdasági diszkriminációval is társult. A hátrányos megkülönböztetés jeleként emlegették úgy Esztergomot, mint a klerikális várost. Az ellehetetlenülés szinte minden fejlesztési kezdeményezést megfojtott. Támogatásokat nem kapott, azokat Tatabányára, az új megyeszékhelyre koncentrálták. (A megyeszékhely áthelyezése Tatabányára 1951-ben történt.) A turisztikai létesítmények jelentős hányada a háborúban elpusztult, vagy megsérült, míg sokat az államosítást követően más célra hasznosítottak. Az 1960-as évek elejétől fokozatosan élénkült Esztergomban is a belföldi turizmus, melyet követett a külföldi vendégforgalom növekedése. A növekedés az évtized végére elérte az évi 1 0 Huba László[ 1977]: 4 nagy évfordulók és országos programsorozatok szerepe Esztergom városfejlődésében, idegenforgalmában. Esztergom, Komárom-Esztergom Megyei Idegenforgalmi Hivatal 10
