Szilágyi Zsuzsanna: Átmenő turistaforgalomból virágzó idegenforgalom Esztergomban

Tartalom - 2. Vonzerő-leltár felállítása

ponthoz. A tanösvény részlegesen faaprítékkal burkolt felületű, jól járható, a meredek szakaszokon biztonságos falépcsők segítik a látogatók mozgását. A fogadóház mellett utolsó állomásként a kis halastavakat tekinthetjük meg (kiépítés alatt). A tanösvényen az ismeretszerzést és eligazodást 3 szöveges és 19 fajismertető tábla segíti. Ez utóbbiak oda lettek kihelyezve, ahol az adott fajt legalább egyszer már látták (1. melléklet). Esztergom és környékének éghajlati viszonyait a Duna és az erdős táj kedvezően befolyásolja: a nyári meleget mérsékeli, a téli hideget enyhíti. Esztergomban a napfényes órák száma átlag 2000 óra/év, az évi csapadék mennyisége kevés (550-600 mm), az évi középhőmérséklet 10 °C, az uralkodó szélirány pedig északnyugati. A Visegrádi-hegység, illetve a Pilis klímája a városétól kissé eltérő: a napfényes órák száma kevesebb, az évi csapadék több, az évi középhőmérséklet alacsonyabb. Esztergom vízrajzi képéhez szervesen hozzátartoznak az aránylag nagy számban fellelhető források. A termálvíz Esztergom sajátos, a történelem során különböző mértékben kihasznált természeti erőforrása. A Hévíz nevű középkori település utal a Várhegy alatti törés mentén megjelenő hévízforrásokra és a hajdani Hévízi-tóra (utóbbi a mai Belváros területére, a Fürdő Szálló környékére esett). A Vízivárosban a török időkben kiépített fürdő működött, amelynek nyomai ma is láthatók. A Szent Tamás-hegy területén pedig keserű források bukkannak elő. 2.2. Meglévő épített értékek Esztergom műemlékekben gazdag. Bár a városban keverednek az építészeti stílusok, a belváros mégis leginkább barokkos hangulatot áraszt. Esztergomban született az első magyar király, Szent István. Esztergom volt az árpádkori Magyarország királyi székvárosa, amelynek tanújelei a Várhegy peremén található régi falak, bástyák, rondellák - az esztergomi vár maradványai. Ma a rekonstruált várban vármúzeum, illetve színház működik. 3. kép. A Várhegy Esztergom egyházi központ. A város számára idegenforgalmi szempontból a legmeghatározóbb a Szent Adalbert Székesegyház, amely 1822-69 között épült klasszicista stílusban (3. kép). A monumentális bazilika az ország legnagyobb SG-