Számord Ignácz: Az esztergomi Szent Anna templom és a vele kapcsolatos…

Tartalom - IX. A Szent-Anna-templom melletti zárda

VIII. A SZENT-ANNA-TEMPLOM MELLETTI ZÁRDA. HM HIÁBA sietett Simor a lelkészség rendszeresítésével; az általa alapított zárdának lelki vezetőre, az iskoláknak hitoktatóra volt szükségük. Minthogy a templommal és lelkészséggel szoros összefüggésben van a zárda, főbb vonásokban közöljük ennek történetét is. A gyermeknevelést és oktatást szívén viselő Simor János sajnálattal tapasztalta az esztergomi nép erkölcsi baját, s tudván azt, hogy ennek forrása a vallástól való elidegenedés, a hitben való közönyösség, az orvosságot a vallásosság fölélesztésében és terjesztésében kereste. A vallásos érzelem ápolását pedig a zsenge korban, midőn az értelem hajnala virrad, kell megkezdeni. Továbbá tudván azt, hogy hazánkban a kisdedek fele elhal, mielőtt 5 éves korukat elérnék, sok kisded pedig a kellő gondozás hiányában elsatnyul, ezért székfoglalása után mindjárt elhatározta, hogy a város külső részén elemi leányiskolát és óvó-intézetet létesít, és ez intézeteket vezető irgalmas nővérek részére zárdát alapít. E czélra megvette a templom mellett lévő Meszes-féle házat, a város pedig felajánlotta a templom és a Meszes háza között végig futó utczát s e telken 80,000 koronát meghaladó költséggel óvóintézetet, elemi leányiskolát és zárdát emeltetett. Az épület két szárnya földszintes, közepe, a nővérek lakása, emeletes. A szatmári anyaházból való öt irgalmas nővér fentartására 80,000 korona alapítványt tett. Az intézetet 1872 november 3-án, nagyszámú hívő sereg 6 41