Számord Ignácz: Az esztergomi Szent Anna templom és a vele kapcsolatos…

Tartalom - III. A templom építése

a főszékesegyház és papnevelő-intézet alapkövét letette. Ugyanabban az évben szeptember 8-án Pozsonyba nemzeti zsinatot hívott össze, mely az egyház érdekében sok üdvös intézkedést hozott ugyan, de ezeknek megvalósítása, az akkori idők különös egyházpolitikai viszonyai miatt, hajótörést szenvedett. Határozatainak nyomait egyházunk életében mindössze abban látjuk, hogy a kerületi esperesek azóta viselnek vörös övet s a kapuczinusok fapapucs helyett csizmában járhatnak.

1 Nagy szolgálatot tett a papságnak, midőn az összes plébániákon megtartotta a visitatiókat, a melyekről felvett jegyzőkönyvek ma is jogalapul szolgálnak. 1828-ban XII. Leo, pápa, bíbornokká nevezte ki. Ebben az évben vetette meg alapját a Szent-Anna-templomnak. Királyt is koronázott; 1830. évi szeptember 28-án ő tette V. Ferdinánd fejére a szent koronát. Ez volt az utolsó koronázás Pozsonyban. Rudnay főgondját a bazilika építésére fordította, melyre jövedelméből majdnem egy millió forintot áldozott; ezen kivül több egyház is az ő bőkezűségét hirdeti. Főpásztorsága alatt az országban kitört éhínség csillapítására nagy összegeket adományozott. Érdemeit gazdagította azzal is, hogy a munkában kifáradt papjainak nyugdíjazására alapítványt tett. Jótéteményeinek kiváló részese volt Esztergom sz. kir. város; mint Jordánszky írja: «Jótéteményeit legfőképpen Esztergomban éreztette a szegényekkel, árvákkal, özvegyekkel, elhagyatottakkal, ügyefogyottakkal.» Az ő nevét hirdeti a sötétkapu, a a vízivárosi iskola, melyeken ma is ott ragyognak nevének betűi. Nem hiába fűzött az ő érsekségéhez Baranyay Ferencz, Esztergom megye táblabírája, oly vérmes reményt, melynek élénk kifejezést ad Rudnaynak, Esztergomban 1819. évi szeptember 23-án tett első látogatása alkalmával a város polgáraihoz intézett szózatában. A többi között így ír: «Hogyan fejtsem ki örömömet, a melyet hív polgártársaim velem együtt éreznek ? Szólhatok-e elegendőképpen azon örömökrűl, a melyeket szivünkben behatva érzünk ? Vagy képzelhetem-e azon nagy hasznokat, melyeket nemcsak mi, hanem gyermekeink, és onokáink, úgy az egész vidék látni, tapasztalni és a melyekben részesülni is fog? íme ezen herczegi főpap, esztergomi érsek és országunk Prímása, a maga érseki székit már készítteti; itt Esztergomban űl a maga főpapi székiben . . . attúl már eltávozni semmiképpen sem kéván. Itt jelennek meg a főkáptalan tagjai, lakásaikat itt fogják venni. Egyházi székek, hivatalok álléttatnak, a nevendék papi ifjúság ide által származtatik.» 2 Rudnay irodalmilag is kiváló működést fejtett ki.

3 Áldásos életének fonalát 71 éves korában hirtelen elvágta a fekete halál, 1831. évi szeptember 13-án. Testét szeptember 17-én délelőtt temette el Nádasdy Ferencz, váczi püspök, a boldogult által kijelölt helyen a főszékesegyház sírboltjában, hol ő magának s 35 érsekutódnak készíttetett nyugvóhelyet. Rudnay elhunytával az érseki szék hét évig betöltetlenül maradt, miért is öt esztendőn át szünetelt a templom építése, míg végre 1836-ban ismét hozzáfogtak. A Tomala által kiadott emléklap azt mondja, 1 Csemoch János: Nemzeti zsinat. 21. 1. 2 Nemes Esztergom sz. kir. város polgártársaihoz intéztetett buzdító beszéd azon időpontra, a midőn Főméi tóságú rudnai és divékújfalusi Rudnay Sándor ő herczegsége, Magyarország Prímása szent Mihály havának 23-ik napján 1819. esztendőben érseki székét utazása közben meglátogatta volna. Buda. A királyi magyar universitás betűivel. 1820. 3 Zelliger az Egyházi írók csarnokában 22 müvét sorolja fel. 16