Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története

A 18. század

vette a szomszédjától a sarokhelyiséget, s ez az épülettömb képezi ma a Széchenyi téri 1. sz. Gyógyszertár alapját. Az országos munka összehangolására és irányítására 1786-ban országos főorvosi állást (protomedicus) szerveztek.

13

3 A törvényszéki orvostan fejlődése 1788-tól megkívánta a kötelező halottkémlelést.

13

4 A század végén jelent meg Jenner könyve a himlőoltásról,

13

5 amelyet a magyar orvosok rövidesen igen szép sikerrel alkalmaztak. A 18. század végéről, egy korabeli nyomtatványból ismerjük az „Esztergomi Keserű Minerális vizet",

13

0 amely Winterl József Jakab pesti kémiaprofesszornak akkor igen korszerű vizsgálatai alapján, a keserűsótartalma miatt a Saidshitz vízhez hasonlatos és purgáló hatása miatt igen kedvelt. „Az Esztergomi Minervális víz, a'melly, a'mint imént előbb fel jegyeztetett, a' tiszta Magnéziának 24 Gránumait foglalja magába (melly egyedül-való tulajdonságra nézve-is ollyan Orvosság, hogy az által a' Has meg-tisztul, a' savanyú tsípősség elenyészik, és főkép a' ki-nem folyó süly fokadni kezd) mindenek felett ditsérik. Annakokáért ha lágyabban-is purgálandja a' Beteget az Esztergomi Minerális Víz, de tisztábban purgálandja ötet, es némely esetekben hamaráb' éreztetendé vele az ő gyógyító erejét." Gortvay szerint az érseki uradalom 1793-ban rendbehozta és külföldi forgalomba is bevezette az esztergomi keserűvizet, amely a 19. század első évtizedeiben még világhírű volt.

13

7 A nyomtatvány névtelen szerzője csakis Lenhossék Mihály Ignác lehet, ebben az időben ő töltötte be a megyei főorvosi tisztséget, másrészt német nyelvterületen már a saját neve alatt népszerűsítette az esztergomi keserűvizet. Legfontosabb azonban Mária Terézia 1752. évi rendelete volt, amely előírta, hogy minden vármegye alkalmazzon jól képzett orvost („physicus"), aki lehetőleg a megye székhelyén lakjon. Ez nem volt természetes, mert pl. a szomszédos Komárom megye főorvosa és a megyei kórház Tatát tartotta alkalmasabb helynek. A megyei főorvos feladata: a szegény népnek ingyen rendelni, a kézigyógyszertárat rendben tartani, a gyógyszereit mérsékelt áron kiszolgálni. Elrendelték a vármegyei sebész alkalmazását.

138 Az első hivatalos Esztergom megyei főorvos Tomanek Péter, működéséről azonban alig tudunk valamit. Előtte azonban Zách József 1742—1746 között már városi orvosi teendőket látott el. A dátum nem véletlen, 1742-ben készült el ugyanis a „Taxa pharmaceutica et chirurgica posoniensis", amelyet a helytartótanács 1744-ben az egész országra kiterjesztett. Könyv formájában 1745-ös keltezésű, de a latin—német—magyar—szlovák nyelvű szöveg már megjelenés előtt, körlevél formájában szabályozta a gyógyszerek árát, közölte a bábák működési szabályzatát, a sebészi műtétekért kérhető honoráriumot, megtiltja az orvosok és sebészek közötti viszálykodást, ilyen értelemben etikai kódexnek is tekinthető. Szerzője-szerkesztője Torkos Justus János, aki évekig volt a szomszédos Komárom megye nem hivatalos főorvosa, ő írta az első könyvet a dunaalmási gyógyvízről. Címe: „Thermae Almasienses", a pozsonyi Royer nyomda terméke 1746-ból. Ennek a kitűnő főorvosnak feltétlenül köze van Esztergomhoz, bár kár hogy az esztergomi gyógyvízről nem készített hasonlót. 1761-ben a királynő visszaadta az érsekségnek és a káptalannak a várat, katonai jellege ezáltal megszűnt.

13

9 Az országgyűlés sürgette az érsekséget és a káptalant, hogy Pozsonyból, iletve Nagyszombatból költözzön vissza Esztergomba. 32