Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A mohácsi vésztől a törökhódoltság végéig
gezte. A borbély „tudjon orvosolni oly nyavalyákat, melyeknek gyógyítása az ő mesterségéhez illik, azaz tudjon sebet és fakadékot gyógyítani, tudjon fogat kivonnia, szépen eret vágni, megtört csontokat összeforrasztania, kimenyült (ficam) tagokat helyreállítania, kelevényeket és külömb külömb féle daganatokat meggyógyítania, kenő íreket csinálnia. A több borbély mesterek pedig híven és megkérdezzék a borbély mesterré leendőt mindazokról a dolgokról, melyeket szükség tudnia." 11 1 Minden gyalogezredhez 5 borbély és 4 betegápoló, a lovasezredhez 4 borbély és 10-10 betegápoló (beteghez látó) alkalmazását javasolta. Zrínyi tanácsa és ismeretanyaga zseniálisan korszerű, de mint annyi egyéb nagyszerű elképzelése, ez sem igen valósult meg. A brandenburgi választófejedelem seregében ekkor már friss szalmával ellátott és fedett kocsikat alkalmazott sebesültszállításra. 11 2 Ami azért érdekes, mert Buda ostrománál brandenburgi csapatok is voltak. Kétségtelenül később, ám sebesültszállításuk korábban korszerűsödött. Az ideiglenes prímási székhelyet jelentő Nagyszombat városában Pázmány Péter grázi mintára egyetemet alapított, orvosi fakultással azonban csak a következő században bővült ki. Vitéz János világához viszonyítva Esztergom elképesztő helyzetbe került. Az itáliai városállamok a reneszánsz után virágzó ipart (pl. a lombardiai posztógyártás), tengeri kereskedelmet, egyetemi életet és tudományt teremtettek. Galileo Galilei teleszkópjával már a kozmoszt tanulmányozta, majd Marcello Malpighi leírta a hajszálereket, a vörös vértesteket, s róla elnevezett vese-glomerulusokat. Kialakult az ágynál oktatott és a betegség okait kereső orvostudomány, az Újvilágból hozott hatásos gyógyszerekkel (pl. a kinin maláriára, a guajakfa főzete luesre, égésre a Peru-balzsam) bővülnek az épülő gyógyszertárak, mindezeket Esztergomban csak hírből ismerik legfeljebb. Evlia Cselebi kétségtelenül szépeket írt 1663-ban az esztergomi vízműről, amelyet lóvontatású kerék működtet, és rézcsöveken át juttatja a víztartókba. A város kopárnak nem mondható, hiszen minden része be van ültetve. „Benn a várban külön parancsnok, nyolcvan deszkatetejű ház és egy deszkám inaretes és deszkazsindellyel fedett kis dsámi és tíz kis bolt van. Fürdői és fogadói nincsenek.. ," 11 3 Szánalmas kis török végvár lett Esztergom, ahol sem a keresztény, sem a mohamedán kultúra nem tudott kiépülni. A török birodalom hanyatlása lassan nyilvánvaló lett. Mégis megpróbálták 1683-ban elfoglalni az akkor már egyre erősebb Bécset. A sikertelenség visszaütött, még ez év október 28-án Sobieszki János lengyel király és Lotharingiai Károlynak bajor csapatokkal megerősített hadai végleg felszabadították Esztergomot a 120 esztendős török hódoltság alól. A városba császári csapatokat helyeztek, mert hátra volt még Buda ostroma. A katonák elhelyezése nem lehetett valami fényes, mert Órdódy Zsigmond jelentette az esztergomi káptalannak, hogy. . . „ugyje eddig semmi hellye nem volt az szegény huszárnak, csak pincében nyomorgott, talán egesegnek is ártott.. ," 11 4 Bizony ártott a pincékben való alvás, de a város visszaszivárgó lakossága sem volt jobb helyzetben. Amíg Buda végleg fel nem szabadult (1686. szept. 2.), a török több próbálkozást tett Esztergom visszavételére. A járványok ekkor veszedelmesebbek voltak, mint az iszlám egyre csorbuló fegyvere. 27
