Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története

I. sz. SEBÉSZET (Esztergom)

tőben nem volt takarítónő, sem beteghordó. A középkáder-ellátottság az egyedüli, ami a minimális igényeket kielégítette. Amiben a kort megelőzve elöl jártak, az az integráció volt: a szakren­delést a kezdő orvosok valamelyike látta el havonkénti váltásban. 1968 végén kapott az osztály egy MEDI altatógépet. A fejlődésnek egyes állomásai: 1969-ben bevezették — egyelőre csak a sebészeten — előre csomagolt és autoklávozott fecskendők használatát. Szovjet tápcsatorna-varrógépet majd 1970-ben defibrillátort és egy Dorma típusú altatógépet kaptak, va­lamint egy Radiometer gyártmányú Astrup készüléket béreltek. Vásároltak egy központi szívó és oxigénellátó berendezést, de ennek felszerelésére csak 1975-ben került sor. 1971-ben kaptak egy angol (nyomásvezérelt) respirá­tort. Az év végén motoros műtőasztalhoz jutottak. 1972-ben a gazdasági hivatal kiköltözése után az osztály néhány helyiséggel bővült. Ez tette le­hetővé 4 ágyas subintenzív kórterem kialakítását. Felszerelése 2 beteg­megfigyelő monitorral és mikrohaematokrit-centrifugával bővült. 1975­ben Radelkis mikroanalizátort vásárolt a kórház és egy RO 5 típusú térfo­gatvezérelt lélegeztetőgéppel gazdagodtak. Tíz évvel ezelőtt Medicor kép­erősítőt vásárolt a megye agészségügyi vezetősége. 1976-tól működik az osz­tályon kifejlesztett automata kézfertőtlenítő-bemosakodó készülék, mely­nek sorozatgyártása még az évben megindult. Az elmúlt 16 évben 15 közlemény jelent meg az osztályról és több tu­cat előadást tartottak. 1971-ben heti 3-3 órás angiológiai és proctológiai szakrendelést vezet­tek be. 106

Next

/
Thumbnails
Contents