Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 12. MELLÉKLETEK

konstatálása után miként lehet törvényesíttetni a választási ered­ményeket? A fenti aggályok a jegyző­nőben azért nem vetődhettek fel, mivel szerinte (mint említettem) Kertvárosban nem választási gyű­lés volt, amint azt a 8/1992-es ön­kormányzati rendelet előírja, hanem egyszerű lakossági fórum. Előterjesztésében a városi önkor­mányzat Szervezeti és működési szabályzatának 68., illetve 78. §­ára hivatkozik. Előbbit elírásnak tekinthetjük, hiszen az az állandó bizottságok munkájáról rendel­kezik. Az utóbbi az alábbiak szerint szabályozza a részönkor­mányzati választás lefolytatását: "(3) A településrészi önkor­mányzat nem képviselő tagjait Esztergom-Kertvárosban tartott lakossági fórum jelölése alapján válaszba meg a képviselő-tes­tület." Ugyancsak az SZMSZ 57. íj­ának 1. pontja definiálja a lakossá­gi fórumot, melyet "a választók önkormányzati munkába való bekapcsolódása érdekében" há­rom céllal hívhatnak össze: "a lakosság közvetlen tájékoztatása", "a fontos döntések előtt a lakossá­gi vélemény megismerése", vala­mint "közérdekű kérdések, javas­latok meghallgatása" végett. Dön­tési vagy választási jogkörről nincs szo. Kertvárosban tehát csak a lakosság véleményét hallgatták meg. Nem térnék ki rá, hogy az SZMSZ 78.§-a mennyiben sérti a népszuverenitás demokratikus alapelvét. Ehelyett az egész szín­játék megalázó voltának újbóli hangsúlyozása mellett, két dolog­ra hívnám fel az olvasó figyelmet: (1) Az SZMSZ a jegyz'ő köte­lezettségeként ina elo az önkor­mányzati rendeletek hatályo­sulásáról, évenkénti felülvizs­gálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről" tör­ténő gondoskodást. Kérdés, hogy az 1992-es rendelet és az 1995-ós SZMSZ 78.§-a közötti ellent­mondásokat felülvizsgálta-e vala­ki. (2) Ha egy település törvényes működésének biztosításával meg­bízott személy ennyire felületesen kezeli a törvényi előírásokat (akár magát az alkotmányt is), vajon kinek lesz kötelessege betartani azokat? Azt gondolhatják, hogy az ügy jelentektelen, hiszen a részönkormányzat végül is felállt és működik. Nem is kívánom két­ségbe vonni a testület kompeten­ciaját. De az esetet elgondolkod­tatónak tartom. Vajon hányadik 10 cm-t vágta le a jegyzónŐ a fenti szabálytalanságokkal a törvé­nyesség asztalanak ugyanarról a lábáról? Jungvirt Balázs 1998-2000. Komplex Művészeti Egyetem létesítése Esztergomban Esztergom, Szt. István szüle­tésének, és első királyunk koroná­zásának színhelye, valamint a magyar állam és a magyar keresztény egyház bölcsője, Ma­gyarország időrendben első fővá­rosa, mely még a legviszontagsá­gosabb körülmények között is elő színhelye a különböző egyházi és világi megrendeléseket világszín­vonalon teljesítő művészeti ágak­nak. Mindennek köszönhetően ma közel 8 km-es körzetben az elmúlt több mint egy évezred szinte vala­mennyi jelesebb korszakának kincsei tanulmányozhatók e városban. Nem véletlen tehát, hogy ere­detileg budapesti indíttatású Komplex Művészeti Egyetem, és egy pécsi gyökerekkel rendelkező Képzőművészeti Akadémia is itt Esztergom falai között kíván ­egymást erősítve - létrejönni. E Kárpát-medencei kisugár­zású, európai vonzáskörű Művé­szeti Egyetem rövid leírása: A. meglévő Déli Kanonoksor csekély átalakítással tehát végre egy Összművészeti Egyetem Esztergomba való telepítését teszi lehetővé, mely felsőoktatási intéz­mény e hajdani fővárosunkban való kialakítására a legszerenc­sésebb lehetősége ennek az első osztályú, több mint tízezer négyzetméter alapterületű klasszi­cista műemlékünk majd tíz eszten­deje méltatlanul üresen álló együttesének millenniumi felélesztésére. Néhány éven belül köze! 300 művésztanár irányítása alatt 1000 diák tanulhatja e nagy múltú zarándokhelyen a színművészet, zeneművészet, táncművészet és vizuális művészetek mesterfogá­sait, úgy, hogy mind e profi képzésszálak állandó egymásra hatása kézzelfoghatóan a legjobb feltételeket nyújthassa a jövő művészcsillagai számára. Szeren­csés lehetőségeket a jelenleg szin­tén méltatlan sorsú Északi Kano­noksor ennek az oktatási központ­nak kollégiumaként fogadhatná a világ bármely tájáról ide érkező diákokat. A Bazilikához felvezető lejtő alatti csodálatos csarnokok közösségi terekként való fel­használásával együtt kézenfekvő az előcsarnokká alakított átjáró keleti oldalán a Nemzeti Emlék­helynek kialakított 500 m2-es Szent István Lovagterem, (terv: 1989-ben) és az alagút nyugati oldalán a középkori védmúvek bemutatásával együtt megálmod­ott 2000 fős Színház és konferenci­aterem (terv: 1996-ban) mielőbbi megvalósítása. E téregyüttes a mil­lenniumi rendezvények elmúltá­val is hosszú távon megoldaná Esztergom mára tragikussá vált rendezvény és kiállító terem hiá­nyát. Egyházi és világi konferen­ciák, koncertek, művészeti és film­fesztiválok, tudományos érteke­zések, valamint a kulturális élet egyéb területeinek, kiállításoknak, vagy akár nemzetközi vásá­roknak, világtalálkozóknak lehet­ne helyszíne e páratlan szépségű együttes. Jelenleg Esztergom Városi Önkormányzatának képviselőtes­tülete előtt a nagy lehetőség, hogy az elsősorban magyar művészpár­toló mecénások világméretű összefogása eredményeként e célra elkülönített pénzügyi forrá­sainak megnyitásához előzetesen szükséges szándéknyilatkozatot és a Komplex Művészeti Egyetem beindítása érdekében elenged­hetetlenül fontos tartós használat­bavételt e fenti nemes célok érdekében mielőbb megszavaz­zák. Mújdricza Ferenc építész

Next

/
Thumbnails
Contents