Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 9. ESZTERGOM IDEGENFORGALMÁNAK JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI

-41I j kiszolgáló pincetcrck Barkóc/> püspök áljárúja Zarándok vendéglő HBH Sörö/ö Szt

f IWt lovagterem £ GyorsHft Csigalépcső Középkori "Nagy gyftltkrzúbrh" ( V lennru S/l. btváu Szmbi/ hrKwinr ) Az első gondolata az embernek az, hogy milyen csodálatos, és tényleg végre valaki(k) merészen is gondolkodnak e városról. Majd jön a kétkedés igen, szép-szép, de mennyiért és legfőbb képpen miből? A tervezőknek köszönhetően - ők nem adták fel - kedvező irányba mozdult el ezen rész sorsa, és nemcsak a tervezőasztalok és nagy sikerű kiállítások szintjén maradnak meg az elképzelések. Sőt ehhez kapcsolódva további feladatuk volt a Kanonoksorok, múzeumok, szállodák, vendéglők, stb. számára történő hasznosításának megtervezése, valamint a volt Szeminárium közép-európai egyházi egyetemmé fejlesztése a lehető legtöbb fakultás ideirányításával - ez a célkitűzés annyiban változott, hogy művészeti egyetemben gondolkoznak már -, így Esztergom másik nagy lehetősége, a diákvárosi szerepkör is erősíthetővé válna. ( 7. sz.melléklet) ..." ditsértetik a tagoknak erőtlenségikben, reszkettésbenn, sugorodásokbann, tsipöcsont fájdalmábann, májnak, lépnek, vesének és béleknek dagadásikbann, hypokondriábann, melankoliábann, vizelletnek bontakodásában, arany érnek, anyaméhnek fajdalmában, rühbenn s efféle nyavalyákban"... ( La Langue János : A Magyarországi orvosvizekről és betegségekben azokkal való élésnek módjairól a szegények kedvéért)