Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 12. MELLÉKLETEK

-1. I. Van Esztergomban a Bajcsy-Zsilinszky út 14 - 18. szám alatt egy szálloda, mely már évek óta nem fogad szállóvendégeket, koszos, hiányos ablakaival vakon néz a főút forgatagába. Nem is olyan rég, még városunk egyetlen büszke szállodája volt, ahol az idelátogatók köztük híres-nevezetes személyiségek is - megpihentek. A Fürdö-Szálló műemlék épületével befogadta a turistákat, szórakozást, kikapcsolódást biztosított a helybélieknek. Ma már csak halódik. Az arra járó idegen döbbenten néz rá, a városát szerető esztergomi pedig elfordítja fejét, hogy ne lássa a szomorú valóságot, amiért szégyenkeznünk kell 1 logy ne így legyen: ezért írjuk ezt a dolgozatot! II. A feltárt régészeti leletek szerint már a kelták és a rómaiak is használták fürdőzésre a SzentTamás-hegy oldalából fakadó melegvizű forrásokat. A barlangi források vizét ma téglaboltozatos folyosórendszer továbbítja. Valamikor 29 °C-os vize ma 27 - 27,5 °C-os. Földes-meszes ásványvize gyulladásgátló, reumatikus bántalmak gyógyítója. 1.) A rómaiak az itt épült településrészt: Aqua Calidae-nek, a szlávok Toplicának, Tapolcának hívták. A XII. sz-i magyar település neve Hévíz volt, ahol a tó mellett, a Szt Tamás-hegy lábánál házak, kis (üdülő) paloták épültek. Itt jött létre a korabeli hiteles feljegyzések szerint Magyarország első közfürdője. 111. Béla feleségének, Antiochiai Chatillon Annának adományozta ezt a területet (1170 - 1180), melyet a johannita keresztes lovagok kaptak meg. Ok a tó partján ispotályt (korházat) létesítettek, az 1238-as oklevél már így említi meg az ország első közfürdőjeként. A tatár úgy tűnik nem pusztítja el. Egy 1279-es oklevél már megemlíti, hogy a tó partján Tar Péter mester fogadójában a betérőket mindenféle jó falattal várja. Tar Péter, vagy ahogy más néven hívták: Kopasz Péter az első név szerint említett kocsmáros a magyar történetírásban. Kopasz Péter albergátor majd életnagyságú emléktáblája egészen az 1980-as évek elejéig látható volt a szálloda főhomlokzatán. 2.) A XIII sz-ban az esztergomi káptalan Hcvíz területén nagy birtokkal rendelkezik, ahol malmöi és liinlöi működtet. 1543-ban a török elfoglalja Esztergomot. A llévíz-tó környéke is az övé. Az eddig gabonaőrlésre használt malmot lőpormalommá alakították át és erőddel vették körül. Evlia Csclebi hires török történetíró 1663-ban arról írt, hogy a hévizes tó környékén lőportorony található, mely négyszög alakú, párkányhoz hasonló erődítmény a tó és a Duna között. A török után 1700 körül „Kürtössy István alkapitány és Bottyán János lovashadnagy ragaszkodnak a káptalan Esztergom-hévízi malmának, mészárszékének és korcsmájának birtoklásához." A Hévíz-tó a XVIII. sz. végéig megmaradt mocsaras, hínáros tónak. A mai szálloda helyén lovakat úsztattak, s az idelátogató vendég azon ámult el, hogy a meleg vizű tóban télen is koncerteznek a békák. A tó két végén malom állott Az egyiket: az északnyugatit, a mai Malom utca végénél levőt Sándor Antal királyi kamarás vette meg 1792-ben. A mocsaras vidéket kultúrált fürdőteleppé változtatta. A malmot is újra építtette. Földszinti részén a malom működött, felső részét pedig pihenésre rendezte be, hogyha valaki kijön az 5 medence bármelyikéből, akkor a