Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 12. MELLÉKLETEK

- 14 Az egész épület klasszicista stílusával szemben a Szemináriumnak ez az oldala romantikába hajló stílusban épült, 5+12+5 tengelyes. Ablakpárkányai letöredeztek, díszítését kultúrálatlan kezek szétverték. Ugyanilyen a Szt. István térre néző 5+3+3+5 tengelyes homlokzat állapota is. Az épület Hild József munkája, aki 1821-1865 között építette az esztergomi kőművesek segítségével. A Papnöveld

e intézményét még 1566-ban Oláh Miklós érsek alapította - a török háborúk miatt - Nagyszombatban. A Szent Istvánról elnevezett intézetet Pázmány Péter újjászervezte. 1678-ban Szelepcsényi György pedig újabb szemináriumot alapított. így a régebbi intézményben, a Stephaneumban kológiát oktattak, az újban: Marianumba

n pedig a bölcsészetet. Esztergomba 1850-ben telepítette Scitovszky érsek. Mivel új helyük a Várhegyen még nem készült el, ideiglenesen a vízivárosi ferences zárdában helyezték el mindkettőt. Ahogyan az elején írtuk, Barkóczy érsektől kezdve mindenki 2_ szemináriumot tervezett a székesegyházhoz két oldalon csatolt érseki rezidenciák mellett. Az északi papnövelde magasabban épült, ezért tervezték a Szent György-hegy és a Várhegy lesimítását, a köztük levő völgy eltüntetését. Itt az északi papnöveldéhez való átjárást alagút megépítésével hajtották végre. Azonban csak \ Érseki Papnövelde épült meg, a tervezett északi 1865-ben történt átadása után nem történt rajta változtatás. 1940-ben Klemencz Antal építészmérnök három szintes bővítményt tervezett új tantermekkel és celllákkal, ami nem változtatta volna meg alaposan az eredeti épületet.