Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 12. MELLÉKLETEK

-2A Dobozi Mihály út felől érkezőt művészien megtervezett széles feljáró szelíd lejtőjével vezeti fel a székesegyház tengelyébe. Szemet gyönyörködtető ez a városképi látvány! Megálmodói több, mint 100 évvel ezelőtt a Bazilika építésekor több helyen megváltoztatták a középkori település képét azért, hogy elképzelésüket megvalósítsák. Tervüket nem tudták teljes egészében végrehajtani. Álmunk egy része továbbra is álom maradt. Mi, esztergomiak így is mindig megcsodáljuk, ha felsétálunk a Várhegyre. A széles lejtő a Szt. István térből indul ki. Ha a Bazilikával szemben megállunk, jobb oldalon a kanonoki házak (Szt. István tér 7-8-9.)és a fasor előtt a feljáró sarkában áll Boldog Özséb szobra. A bal oldalon, a feljáró tükörképeként álló kanonoki házak (Szt. István tér 4.) és a fasor előtt Körösi Márk szobra áll. Ahogy felérünk a (Szt. István tér) felvezető út végére, két oldalt a fasorok lezárásaként szintén 2. szobrot találunk. Balra, a város felőli oldalon Szt. István szobra, jobb oldalon Szt. László szobra látható. Mögötte 8-10 méterrel mélyebben a Szeminárium épülete szinte belesimul a Várhegy északi oldalába. Fent, a Bazilika előtt a széles téren (Szt. István tér) Kiss György: Mária szobra zárja a templom előtti városkép látványát. „A Várhegy lábánál" ezt látja a Visegrád felől érkező. A Bazilikához vezető út- és térforma kialakításának története az 1760-as években kezdődött. Barkóczy Ferenc prímás Mária Teréziától 1761-ben engedélyt kapott, hogy az érseki székhelyen az ország legjelentősebb templomát és ehhez méltóan csatlakozó teret építtessen. A székesegyházat, az érseki rezidenciát, a szemináriumokat és a kanonoksort magába foglaló nagyszabású barokk építészeti együttes első elképzelője Barkóczy érsek volt. Az „új magyar Sión" - ahogy Babits Mihály nevezte -, első tervezője Barkóczy megbízásából Franz Anton Flillebrandt a magyar kamara főépítésze volt. Tervrajzai nagyrészt elvesztek. Csak néhány rajz és leírás igazolja, hogy nagyszabású tervet dolgozott ki. A Várhegyen, a török által szétlőtt Szt. Adalbert templom romjaira hatalmas székesegyházat tervezett. Visegrád felől a Várhegyre vezetően szélesen kinyíló V alakban képzelte a teret és a hatalmas épületeket.