Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

nak nyilvánított. Bottyán János az esztergomi vár felszabadításánál tűnt kl (1683-ban), majd a török elleni további harcokban elért sikeréért I. Lipót király ezredessé nevezte kl. E csatákban vesztette el félszemét, ezért nevezték Vak Bottyánnak. 1704-ben n. Rákóczi Ferenc seregéhez csatlakozott, ahol oly sikerrel harcolt, hogy máig legendák övezik alakját. Tettel miatt a vár császári seregének parancsnoka, Kuklönder Ferenc önkényesen birtokába vette Bottyán esztergomi ingatlanait. Kuklánder halála után, 1719-ben a házra a budai kamara tette rá a kezét, és csak 1728-ban vásárolhatta meg a város 4400 forintért; ekkor emeletet is húztak rá, de csak fából. Ezután költözött ide a városi tanács a tér északi oldalán állt első székházából. Az eredeti Bottyánházból mára hírmondó sem maradt: 1770-ben villámcsapástól kigyulladt és leégett. Ekkor a város az alapjától új városháza építését határozta el. A terv elkészítésével a tanács négy helybeli építőmestert bízott meg: Mayer Jakabot, Holtmann Antalt, Schaden Lénárdot és Kirchojfer Andrást A városi tanács jegyzőkönyvei a kifizetések nyugtáival és a kamara elnökének, Grassalkovlch Antalnak a leiratával együtt fennmaradtak. Grassalkovlch az 1770. november 7-1 leiratában a négy építész között Mayer Jakabot teszi az első helyre, majd ha a nyugtákat nézzük, az ő aláírása „ANONIM" KISVENDÉGLŐ —Kerthelyiséggel — A KERESZTÉNY MÚZEUM MELLETT Esztergom. Berényl Zsigmond u. 4. Tel.: (33) ll-88o 42