Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1914. október 25. A városban már 7 hadi kórház működött. Gróf Csekonics Endre a Magyar Vöröskereszt Egylet elnöke, gróf. Széchenyi Emil országgyűlési követ meglátogatta a kórházakat, s megalakult a Járványügyi Bizottság is. 1914. november 29. Befejezték a ferences templom renoválását és restaurálását. 1914. december 15. Újabb ezer sebesült katona érkezett a városba. 1915 - 1930 Dr. Antóny Béla lett Esztergom polgármestere. 1915 Megalakult az Eggenhoffer - Toldy - féle építési vállalkozás. 1915. augusztus 11. Esztergomba látogatott Károly főherceg és Zita főhercegnő. 1915 szeptember A hadifogolytáborban kolera lépett fel. 1915. szeptember 2. Meghalt Vaszary Kolos, lemondott esztergomi érsek. 1916 Bánáti Büchner Antal megalapította a Zeneegyletet. 1916 Csernoch János prímás adományából a Dobozi Mihály úti Vöröskereszt Kórház régi épületéhez új modern épületrészt építettek. 1916 -1917 Esztergom vármegye új főispánja Kobek Kornél volt. 1916. május 27 - június 30. Szabó Ferenc színtársulatának esztergomi előadásai 1916. június 17. Zsófia hercegnő és kísérete Budapestre utazva néhány órát a prímásnál töltött. 1916. november 12. A szenttamási iskolába is sebesült katonákat szállásoltak el. 1916. november 16. Az esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület emléktáblát helyezett el a Mattyasovszky bástyán. Ezen megörökítették, hogy a szobi Luczenbacher Pál 200 koronás alapítványából, valamint Timanóczy Anna 2000 koronás adományából rendezték a Kis-Dunaparti sétányt. 1917. február 25. Tüzelőhiány miatt az elemi iskolák zárva tartottak. 1917. április 27. Esztergom országgyűlési követe Hindy Zoltán lett. 1917. június 23 - július 22. Balla Kálmán színtársulatának előadásai 1917. augusztus 5. A város háziezrede fennállásának 200 éves jubileumát ünnepelte. 1917 - 1919 Esztergom vármegye főispánja Beniczky Ödön volt. 1917 - 1933 Esztergom vármegye alispánja Palkovics László volt. 1918. szeptember 8 - 26. Balla Kálmán színtársulatának előadásai 1918. október 31. A helyi katonaság felesküdött a Nemzeti Tanácsra, amelynek elnöke Dr. Katona Sándor lett. 1918 október - december Dr. Prikkel Marián bencéstanár megszervezte a köztársasági Károlyi Pártot. Megalakult a Radikális Párt, amelynek elnöke Kemstock Károly festőművész lett. 1918. november 4. A városi közgyűlés népgyűléssé alakult át. 1918. november 6. Megyegyűlést tartottak, ahol Beniczky Ödön főispáni tiszte megszűnt. 84