Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
1837. március 20. Keszy József színtársulata engedélyt kért színielőadások tartására. 1837. június A királyi város engedélyezte a zsidók letelepedését a királyi városban. 1837. június Pály Elek színtársulata 8 előadást tartott a Magyar Király Vendégfogadóban. 1837. július 17. Megalakult az esztergomi Széchenyi Kaszinó a mai Széchenyi tér 15 - ben a Pozzi - féle házban. Első igazgatója Héya Imre lett. 1837. július 17. Befejezték a Szent Anna vagy Kerek templom építését. A templomot július 26-án Ürményi Péter püspök áldotta meg. 1838. január 25. Balla károly színtársulata előadást tartott az új kórház javára a Magyar Király vendégfogadóban. Bevételük 50 forint volt. 1838. március 13. Jeges ár zúdult Esztergomra. A bemondások alapján 853 házból 614 - et teljesen összedültnek nyilvánítottak. Csak 150 ház maradt némileg épségben. A "kór - és szegények háza" is súlyos károkat szenvedett. Packh János ingyenes tervei szerint épült újjá. 1839 őszére középen a kápolna, két szárnyán a szegények és betegek kaptak helyet. 1838. december 20. V. Ferdinánd Kopácsy József veszprémi püspököt nevezte ki esztergomi érseknek. 1839. február 27. Kopácsyt beiktatták a prímási székbe és vármegyei örökös főispáni méltóságába. 1839. március 6. Esztergom város képviselőtestülete döntött a piac elhelyezéséről. A nagypiac a mai Széchenyi téren és a Simor János utcában, a Kispiac a mai Rákóczi téren és Vörösmarty utcában volt. 1839. március 26. A szabad királyi városban felállított polgárőrség egyenruháira és zenekari felszerelésére 100 váltó forintot a tanács megszavazott. 1839. március Tóth János színtársulatának előadásai 1839 június Az országgyűlésen a vármegyét Andrássy József helytartósági tanácsos és Fribeisz Imre főjegyző, a várost Pinke István képviselte. 1839. augusztus 13. Reguly Antal nyelvtudós, etnográfus Esztergomba is ellátogatott, s az épülő bazilikát is megnézte. 1839. október 9. A bazilika építőmesterét Packh Jánost 43 éves korában lakásában (mai Kossuth Lajos u. 42.) meggyilkolták és kirabolták. Október 10 - én a bazilika kriptájába temették. 1840 - 1846 Hartmann Ignác Esztergom polgármestere 1840 - 1846 Esztergom vármegye alispánja Bozzay János volt. 1840. április 9. Balogh János színtársulata előadást tartott a szegények javára. 1840. június 16. A pénzhiánnyal küzdő Esztergom város képviselőtestülete Nixbród ( ma: Kertváros ) eladását tárgyalta, de végül elállt tervétől. 58