Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

Esztergom a török után és a polgárosodás útján 1683 után Esztergom több részből állt: a Vár. Víziváros, Szenttamás. Szentgyörgymezö és Zsember falu. 1683 A ferenceseket Károly herceg telepítette be a Vízivárosba. 1684 A Dunán felépítették a hidat. 1685. január 14. Meghalt Szelepcsényi György primás. helyére Széchenyi György kalocsai érseket választották. O 1695 - ig volt az érseki székben. 1685 Széchenyi György érsek alapítványából Lipót király által adományozott telken felépült a ferencesek Szent Keresztről elnevezett temploma a Vízivárosban, amely az 1706 - os kuruc ostrom során leégett. Széchenyi György 20 ezer forinttal támogatta a rendet. 1685. július 30. Sejtán Ibrahim csapataival Esztergom alá érkezett. 1685. július 31. A Szenttamás-hegytől a törökök megkezdték a sáncásást. Négy ágyúüteget, négy bombahányó mozsarat állítottak fel. amivel a várat lőtték. 1685. augusztus 2. Joachim Strasser ezrede kirohanással támadt a törökre. 1685. augusztus 4. A törökök a szigetről a Vízivárost lőtték. 1685. augusztus 7. A törökök egész nap ágyúztak, majd rohamot indítottak a vár ellen. 1685. augusztus 9. Leomlott a vár felőli kapu és mellette a fal egy része. 1685. augusztus 10. Lotharingiai Károly 44 ezer fős csapattal elindult Esztergom felmentésére. 1685. augusztus 16. A magyar csapatok a táti csatában győzelmet arattak a török felett. A csata idején az esztergomi Duna - híd elpusztult. Ezután komp közlekedett a két part között. 1685 - 1695 Széchenyi György érsek idején tért vissza a jezsuita rend Esztergomba. 1686 - 1696 A jezsuiták, a Vízivárosban Széchenyi György érsek 50 ezer forintos alapítványával a régi templom romjain új templomot és gimnáziummal egybekapcsolt rendházat építettek. 1686 A királyi város a Budai Kamara igazgatása alá került. 1686. október 13. Esterházy Pál nádor előterjesztést tett Bécsben Esztergom benépesítésére. 1686 Szenttamás tövében zsidók, rácok és magyar katonák telepedtek le. 1687 Bottyán János zálogba vette Sáp. Sárisáp, Bajna falvakat. 1687. március 19. A Vízivárosban megépült a jezsuiták középiskolája. 1690. június 30. Széchenyi György érsek Nedeczky Sándort nevezte ki a vármegye helyettes alispánjának, s hozzáfogott a vármegye közigazgatásának újjászervezéséhez. 1691 A katonaság Vízivároson felépítette élelemházát. 47