Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

156 SZEGFŰ UTCA 1959 tői Szegfű utca Az utcát 1934 ben "közegészségügyi és tűzbiztonsági" okokból nyitották meg. A népnyelv az utcát Brutsy köznek emlegeti, mert a múlt század közepétől 1945 ig az utca sarkán működött a Brutsy család szeszgyára. 157 SZENT GYÖRGY UTCA 1883 banVárosház utca 1905 tői Szent György utca 1950 tői Thököly Imre utca 1990 tői Szent György utca Az 1832 es térképen nyomvonala már látható. A múlt század ban ebben az utcában volt Szentgyörgymező község városhá za. A középkorban a Duna mellett és környékén állt a 12. században alapított Szent György prépostság, amelyet Szent györgymező település övezett. A bazilika melletti parkírozó helyén állt a Szent György hegy, amelyet a bazilika építésekor hordtak el. Thököly Imre (1657 1705) Felső Magyarország és Erdély fejedel me a Habsburg ellenes felkelés vezetője. Az 1990 es V B. döntés nyomán ismét Szent György utca lett. 158 SZENT ISTVÁN TÉR 1893 Káptalan tér 1905 előtt Bazilika tér és Káptalan tér és Főszékesegyház tér 1930 tót Káptalan tér és Szent István tér 1950 tői Béke tér 1990 tői Szent István tér A tér az 1883 as térképen még névtelen 1905 ben a Bazilika teret változtatták Főszékesegyház térre, amely közvetlen a templom előtti térség. A főszékesegyházat Barkóczy Ferenc nyo mán 1822 tői Rudnay Sándor érsek folytatta, Kühnel Pál bécsi építész tervei alapján. Építőmestere Packh János (1796 1839) volt Halála után Kopácsy József érsek (1839 1847) megbízásé bél Hild József tervei szerint folytatták tovább a munkákat, s 1856 augusztus 31 én szentelték fel a templomot. Zárókövét, 1869. november 1 én Simor János érsek helyezte el. Az 1990 es V.B döntése alapján a Béke teret bonyulult formája miatt ketté választották így az új lakótelep Béke tér maradt, s a Szent István tér bövúlt ki, a káptalani házak előtt térséggel, amely 1950. előtt Káptalan tér volt 93