Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

A sétány nyomvonala már az 1756 os térképen látható. A 20. század elején Duna parti út néven említik. 1934 ben a Nagy-Du na felé vezető Molnár sori házak és a Berényi Zsigmond utca által bezárt részt nevezték Sobieski térnek. 1936 ban Dr.Serédi Jusztinián (1884 1945) esztergomi érsekről nevezik el a sétány mai nyomvonalát. Serédi Rómában tanult. 1918 ban katonalelkész az esztergomi haditáborban. 1927 tői esztergomi érsek. Kiváló egyházi jogász. Ugyanakkor nevezték el a primási palota alatti parkot Erzsébet parknak. Itt állt Erzsébet királynő szobra, Zala György alkotása. Sobieski János (1674 1696) lengyel király, aki Lotharingiai Károllyal 1683. október 28 án visszafoglalta Esztergomot a töröktől 153. SUGÁR ÚT 1905 tői Tábor út 1948 tói Somogyi Béla út 1990 tői Sugár út A századforduló környékén az út elején a város tulajdonában lévő sátortábor állt. Az út nyomvonala már az 1883 as térképen is jól látható, széles, egyenes, ezért nevezi a népnyelv ma is Sugár útnak, s ezért 1990 tői hivatalosan is Sugár út lett. Somogyi Béla (1868 1920) tanító, újságíró a Népszava felelős szerkesztője. 154 SZÉCHENYI TÉR 1809 ben Fő piac 1860 tót Széchenyi tér A mai Széchenyi tér már Szent István király idejében fontos sze repet töltött be a királyi város életében.A középkorban is ezen a területen volt a város fóruma, piaca. A török utáni újjáépítés során elsőként települt be, s továbbra is vásártér maradt. Népi elnevezésként 1860 ban Szentháromság tér, 1874 ben Város ház térként emlegették. A téren 1723-ban állították fel Rieder András pesti szobrász alkotását, amit 1900 ban Kiss György Szentháromság szobra váltott fel. 1860 ban Esztergom Város Tanácsa az alábbi határozatot hoz ta: "Előterjesztetett, hogy az elhunyt dicső emlékű Széchenyi István gróf emléke sz. kir. Esztergom városban is valamelly nyilvános térnek a legnagyobb honfi nevérőli elnevezés által örökítendő volna" 89