Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

tér közötti szakasza Plébánia utca, mivel ennek sarkában áll a belvárosi plébánia 1905 tői a Kossuth Lajos utca Jókai utca kö zötti szakasz IV Béla király nevét kapta. IV Béla (1206 1270) király a második honalapító. A tatárdúlás után 1242 ben megkezdte az ország újjáépítését Az esztergo mi ferencesek egykori temmplomába temették el Az utca alsó szakasza továbbra is a Plébánia utca (köz) nevet viselte 1937 ben ennek a szakasznak a nevét változtatták Szent Gellértre. A Szent Gellert utca és a Jókai utca sarkán állt az Or szágos Szent Gellért Egyesület Székháza. IV Béla és Szent Gellért utcákat 1950 ben Tolbuhin (1894 1949) szovjet marsallról nevezték el. 1962 ben Kun Béláról nevezték el. Kun Béla (1886 1939?) a ma gyar és nemzetközi munkásmozgalom harcosa 1985 ben közkívánatra visszakapta IV Béla király nevét 126. 48-AS TÉR 1898 tó! Templom tér 1950 tői 48 as tér A szentgyörgymezei templom előtti térség. A török hódoltság alatt elpusztult templom és prépostság helyébe Sóvári Kellió Mik lós (1730 tói esztergomi kanonok) kezdi el építtetni a templomot 1731 ben Gróf Csáky Miklós esztergomi érsek 1756 57 ben fe jezi be az építést. 127 NÉPKERT UTCA 1820 ban Tizenhárom város utca 1905 tőt Népkert utca A Tizenhárom város utca elnevezés Zsigmond király által 1412ben a lengyeleknek elzálogosított 13 szepesi városra emlékez tet. Az elnevezést az indokolja, hogy a terület az 1770 es években épült be, a szepesi városok is ebben az időben, 1772 ben lettek újra magyarrá A mai Babits Mihály, Irinyi József és Népkert utcák valamint a Petőfi Sándor utca által határolt területeken 1854 ben Gianone János városi "füstfaragó", azaz kéményseprő, kertjében nyilvá nos mulatóhelyet nyitott. Ezzel a szőlődombok alatt létrejött a vá ros szórakozóhelye a Népkert. 79