Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

GÉPGYÁR UTCA 1961-től Gépgyár utca 1868-ban alapították Vízivárosban, a mai Berényi Zsigmond utcában a gépüzemet, majd a Petz testvérek által vezetett prímá si gépgyárat és vasöntödét. Telephelyüket 1923 ban a Táti út melletti gépgyárral és vasöntödével bővítik, amelynek jogutód ja a SZIM Marógépgyár. Az utca a gyár közelében az 1930 as években épült ki. Ez indokolja mai elnevezését. GESZTENYE FASOR 1886 ban Forgách út - 1891 ben Forgách út és István bácsi sétány - 1905 előtt Gesztenye fasor, Vigadó út, és Forgách út 1905 tői Gróf Forgách út, Gesztenye fasor és Gróf Maj láth György út 1950 tői Szabad május 1 sétány 1990 tői Gesztenye fasor A szigeten a Kis-Duna parton végig fut a Kossuth hídtól. Az 1853 as térképen a sétány nyomvonala teljes hosszában lát ható. Szakaszonként más más elnevezést viselt. 1886 ban a mai Béke híd és a sziget vége közötti szakaszt nevezték el Gróf For gách Ágostonról. Forgách Ágoston (1813 1888) pozsonyi majd esztergomi kanonok lett 1861 tői 1881 ig a vármegye utolsó egyházi főispánja volt. A sétányt 1864 ben Forgách építteti ki, s fákat is ő ültetteti ide. 1891 ben a mai Kossuth és Béke híd közötti részt Majer István ról a népszerű István bácsiról nevezik el. Életrajzát a Majer Ist ván útnál tárgyaljuk. Tudjuk, hogy a mai Bottyán híd és Béke híd közötti szakaszt 1905 előtt Gesztenye fasornak, a Bottyán és Kossuth híd közöt ti szakaszt pedig Vigadó útnak nevezték. A 19. század közepén a mai Kossuth híd közelében állt egy Nyári Vigadó nevű vendég lő, mely az útszakasz névadója lett. A Vigadó utat 1905 ben Majláth Györgyről nevezték el. Majláth György követte Forgách Ágostont a vármegye főispáni hivatalában (1881 1893) Az 1990 es VB döntés alapján Gesztenye fasor lett