Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

Esztergomot 1543-ban elfoglalta a török, az érsekség és a kaptalan elhagyta a várost. A Héviz-tó és környéke is a török fennhatósága alá került. A malmot, amelyet idáig gabonaőrlésre használtak, most lőpormalommá alakították át, s erőddel védték, amelyet Sibmacher 1595-ös metszete is ábrázol. Ugyancsak a török korban is használatos volt a Hévíz-tó északnyugati végénél (a mai Bajcsy Zsilinszky út 35-37. számú házak helyén) álló nyolcszögletű kőből épített fürdőmedence. Ez Houfnagel György 1595-ben készített metszetén igen jól látható, s melegfürdőként jelöli. A fürdő egyébként a 19. századig használatban volt. Ezt bizonyítják a későbbi metszetek és térképek. Az egyszerűbb közfürdők mellett a gazdagabb törökök díszes magán fürdőket is építettek, kihasználva a Kis-Dunába folyó melegvizes forrásokat. A Vízivárosban a városfalon belül (a mai Katona István utca 6-8. számú házak helyén) Szép (Güzeldzse) Rusztem budai pasa fürdőt építtetett az 1559-1563-as évek között. A fürdő kétkupolás díszes épület volt, fürdőmedencéje kőlapborítású, az udvarát vörös márványlapokkal díszítették, s egy kőből faragott szökőkút is állt ott. A fürdő az 1594-95-ös várvisszavételi ostromban az ágyúgolyóktól megsérült, kupolái beomlottak. Az 1605-ös török visszavétel után már nem épült újra. Helyén lakóházat építettek. Evlia Cselebi török utazó 1663-ban egy másik fürdőről tudósít. „ ... A Budai kapu előtt egy kis erőd van, mely, miként Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfalból áll. Ezen a falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és a szolgaféle népek ebbe a melegfürdőbe járnak ... " 9