Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

1938-ban Veresegyházán már kupái nyertek, s a vízipóló csa pat is szintén kupát hozhatott haza. Néhány év alatt a legjobb vá rosok között emlegették Esztergomot és úszóinkai. i A háborús évek, a besorozások azután megtörték ezt a lendiile let, s ismét hanyatlás következett. E háborús évek alatt az esztergomi úszósport elsősorban ismét a diáksportra támaszkodott. Az. iskolák rendszeresen rendeztek versenyeket, s ehez nemegyszer kérték támogatását a Takarékpénztár vezetőinek. Ilyen alkalom volt például 1942 szeptembere, amikor a bencések és a Magyar Úszószövetség Északnyugati kerülete közösen ir tak levelet Reusz Ferencnek a Takarékjíénztár elnökvezérigazga tójának. Ebben kérték, hogy 26-ára 4 és 6 óra között díjtalanul adja uszodáját „az. évente szokásos esztergomi középiskolák közötti Szent Benedek vándordíjas" úszóversenyre, s kiemelten hivatkoznak a nemzetnevelő, hazafias és honvédelmi nevelés fontosságára. A vérzivataros évek ellenére a Takarékpénztár továbbra is következetesen kiállt korábbi terveinek, céljainak megvalósítása mellett. 1944-re elhatározták, hogy ismét egy régj^- adósságot próbálnak törleszteni, amikor a fedett uszodát fűthctővé teszik. Még 1912-ben, amikor az uszoda megépült, Hiibschl Kálmán úgy tervezte, hogy télen is fűthető lesz. Egyre azonban nem gondolt^ amilyen áldásos a gyógyvíz, a fürdőzőknek, olyan ártalmas a tetőszerkezetre. így az uszoda téli üzemeltetését nem sikerült igazán megoldani. Amennyiben a tetőt téli időben teljesen befedték az erős pára és vegyi hatások miatt korrodálódott az egyrétegű üvegfedél. A fűtés biztosításával viszont nem volt szükség a tető teljes fedésére. 41