Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1899

Forgách Ágoston lemondása után a Hont megyei főjegyzői székből került Esztergom vármegye élére, mint főispán 1881-ben. 4 év múlva a király, testvéré­vel együtt grófi rangra emelte. "Ritkán avatkozott be a vármegye ügyeibe. In­kább szolid összekötő kapcsa volt a vár­megye és a kormány között s a megyé­nek főleg képviselője volt. Igazi én; aki magas műveltséggel, nemes elvekkel, de közvetlen tevékenység láza nélkül állott a vármegye élén. Alatta az alispán / későlibi utóda: Kruplanicz Kálmán / volt mindenben a fő irányító, az a bi­zonyos jobb kéz, amely minden műn­kéit elvégez." 1892. december 12-én tartott rend­kívüli megyei közgyűlésen a kormány valláspolitikai elvei miatt írásban bejelen­tette lemondását. A vármegyétől távoz­va nem feledkezett meg Esztergomról, melyet adománya is bizonyított (77). Ugyanezen az említett ülésen id. Eggenhofer József városi képviselő szin­tén ezer forintos felajánlást tesz (78). Az Eggenhofer család a XVII. szá­zadban Goschenreithből került Magya­rországra. A Belvárosi temetőben, a csa­ládi sírboltban közel 30 leszármazott alussza örök álmát. Id. Eggenhofer Jó­zsef 1836-ban született. Élete során óri­ási vagyont halmozott fel. Esztergom egyik leggazdagabb polgárának hírében állt. Gőzhajózási vállalata, téglagyára és számos ingatlana volt. Részt vett a poli­tikai életben is. Országgyűlési képvise­lő és az esztergomi képviselőtestület tag­ja is volt. 1903. július 22-én a Esztergom megyei Sátorkő pusztai birtokán halt meg. Fia ifj. Eggenhofer József - aki in­dult a kórházépítési pályázaton - hozat­ta Esztergomba édesapja holttestét. A család egy másik ágát képviselte Eggenhofer Ernő / 1870-1925 /, akinek Dummer Máriával / 1873-1944 / kötött házasságából született Táton 1899-ben Eggenhofer Béla, aki Gönczy Béla utó­da lett a Kolos Kórház igazgatói széké­ben (79). Graeffel János neve is ott szerepel a jelentős adományt felajánlók márvány­tábláján. 2 ezer koronával járult hozzá a kórházépítéshez. Graeffel János 1833. augusztus 6-án született Esz­tergomban. Itt végezte középiskolai ta­nulmányait, majd a fővárosba került a papneveldébe. 1856. szeptember 15-én szentelték pappá. Rövid ideig segédlelkész volt, később a nagyszombati főgimnázium tanára és igazgatója lett. 1878 júliusától címzetes, 1889-től valóságos esztergomi kano­nok (80). 61

Next

/
Thumbnails
Contents