Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902
1898
Ugyanakkor az új kórházigazgató népszerűsége sem csökkent. A képviselőválasztásokra a szenttamási választók jelölték Gönczy Bélát és a 4. számú körzetben ő kapta a legtöbb szavazatot. A város közvéleményét egyre gyakrabban foglalkoztatták az egészségüggyel és a kórházépítéssel kapcsolatos kérdések. Az Esztergomi Lapok szeptember 11.-i számában az újságíró / Censor / cikkében azt a ma már megmosolyogható célt is leírta, hogy a jövő a községi kórházaké. Véleménye szerint nem gyógyító centrumokat kell építeni, hanem a kórházak rendszerét decentralizálni kellene. Ugyanakkor írásában hosszasan foglalkozott az akkori orvosok helyzetével. A községi kórházakról alkotott véleményt nyilvánvalóan nem igazolta az idő, de döntse el a tisztelt olvasó, hogy az orvosok helyzetéről, jövőjéről alkotott elképzelése mennyire aktuális 100 év távlatából: ... "Legelsőbben, tehát szervezni kell az orvosi köröket, új beosztást kell teremteni, aztán meg tisztességesen kell fizetni az orvost. Rengeteg ósdiság kell ahhoz, hogy azt feltételezzük, hogy az onws a humanizmus nevében köteles gyógyítani, s az emberszeretet nevében koplalni, nélkülözni kényszerüljön. Társadalmi állásához képest úgy kell tehát ellátni az orvost, hogy ne le,gyen kénytelen csodadoktorrá válni, ne lehessen stréber, hanem az emberszeretet apostola.... A lelkészek jól el vannak látva, illetve megélhetésük biztosítva van. Miért ne biztosítanék az orvosok megélhetését Az orvosi tudomány, mint azt a világtörténet írja ugyanis elég üldöztetésnek volt kitéve azokban a sötét időkben, a m ikor az orvos alkimista, jobban mondva vegyész, gyógyszerész is volt egy személyben. A fel világosodn i kezdő későbbi századok már piedesztára emelik az orvost. És az orvostudomány bajnokait által/mos tisztelet környezi, s az állásokat búsari honorálják. E korunk bánna mostohán a tudomány embereivel, akkor midőn azok tudományos színvonalra emelkedtek és oly igazéin emberfeletti h ivatást töltenek be. Nem ez nem megy. Az orvosokat el kell látni úgy, hogy ne csak megélhessenek, hanem félre is tehessenek. Alkalmat kell nyújtan i az orvosoknak arra, hogy magukat tovább is képezhessék, hogy drága könyveket és műszereket szerezhessenek be, mert csak így felelhetnek meg hivatásuknak. liztétn számolni kell azzal is, hogy az orvos családot alapít. Legyen módja gyerekét nevelni, anélkül, hogy e címen tett kiadásokat megkoplalni lenne kénytelen. Az orvosok jövője ekép biztosítva lesz. Tömegesen fognak tódulni erre a pályára, s nem lesz orvosh iány. Viszont az orvosok nagy része nem lesz kényte60