Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902
1898
1898 M ég mindig 2 évre vagyunk az alapkőletételtől. A város ez évi költségvetése 212 612 Ft. kiadással és 123 846 Ft. bevétellel számolt. A polgármester juttatása évi 2 ezer Ft volt 400 forint lakbérrel, a főjegyző a fele díjazást és 300 forint lakbértérítéssel bírt. A kerületi orvosok 400 forintot kaptak 100 forint lakbérrel. Az év elején Gönczy Béla igazgató főorvos jelentést tett a kórház 1897-es évéről. Az intézményt 700 beteg /478 férfi és 222 nő / kereste fel. 55-en haltak meg / 27 férfi és 28 nő /. Az ápolási napok összege 15036 volt / 1896-ban 11758/. Egy betegre vetítve csökkent az ápolási napok száma, hisz az előző évbe /1896-ban / 24, 1897-ben 21 nap jutott. Dokumentáltan elláttak a kórházban 531 járóbeteget is. Jogosan állapította meg Gönczy Béla, hogy "a közönség bizalma megerősödött" (70). Ugyanakkor a kórházban egyre nőtt a feszültség az igazgató és a kórházgondnok között. Sinka Ferenc rendkívüli buzgalommal kezdett bele a munkájába, azonban kiderült, hogy nehezen tolerálja, ha utasításokkal látják el. A zabolátlan, heves természetű kórházgondnok kezdettől fogva nehezen találta meg az összhangot dr. Gönczy Bélával, a kórház igazgatójával (71). Számos irat bizonyítja, hogy a viszony elmérgesedését a kórházgondnok viselkedése okozta. 1897. májusában az igazgató például utasította, hogy a kórház költségvetési tervezetét 8 napon belül nyújtsa be neki. Sinka az igazgató megkerülésével, arra hivatkozva, hogy erre őt Gönczy nem kötelezheti, nem teljesítette. Az igazgató a polgármesternél fegyelmi eljárást kezdeményezett. Sinka alaptalanul vádaskodott Gönczy ellen a város vezetőinél. Végül is 1897. szeptemberében benyújtotta lemondását. Ezt akkor a polgármester nem fogadta el, mert a kórházgondnoki állás még nem volt elkülönítve a közgyámi funkciótól. Sinka azonban többszöri figyelmeztetés után sem változtatott viselkedésén, továbbra is, ahol tudta, nehezítette a kórházigazgató munkáját. Mivel a dolog odáig fajult, hogy a betegellátás érdeke is érintetté vált, szétválasztották a két funkciót, és a későbbiekben meghirdették a kórházgondnoki állást. A kórházigazgató és a gondnok közötti viszony, valamint a megnövekedett betegforgalom is szükségessé tette, hogy a város megalkossa a közkórházi szabályrendeletét. Nem minden tanulság nélküli a betekintés a 100 évvel ezelőtt készült szabályzatba, mely 208 § -ból áll. Megismerhetjük belőle az akkori problémákat, melyek voltak azok a legfontosabb kérdések, amit központilag rendezni kellett. A tulajdonviszonyok egységesek voltak, hiszen a városi közkórház a "város tulajdonát képező nyilvános közintézet"vo\t. " A kórházi ügyek... a város által intéztetnek. A város házi pénztárában elkülönítve kezelik a kórház vagyonát. " 1898-ban hivatalosan 48 ágy állt a 50
