Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1897

Az új igazgató főorvos is követte egykori "riválisát", annyiban, Hogy Gönczy Béla augusztus 18-án esküdött meg Prokopovich Tivadar földbirtokos lányával, Ilonával. Erre az időszakra már világossá vált, hogy az állami segítséggel megvalósítandó idegbetegek elhelyezését szolgáló osztály nem épülhet meg. Pedig az elmebetegek elhelyezése és kezelése napi problémát jelentett a városban. Májusban például rendőrségi megbízásból Áldory Mór kerületi orvos megvizsgálta Novakovszky Euzebius szenttamási szakácsmestert. Elmebajosnak találta, de szakvéleménye szerint szabadságát korlátozni nem szükséges. Nem úgy, mint Valther János esetében, akinél "hangos elmezavar állapíttatott meg" és mivel zavarta a kórház többi betegét ideiglenesen a városházán helyezték el egy volt rendőrségi szobában. Az elmebetegeket vagy Győrbe, vagy a fővárosba szállították (67). Ez évtől kezdve a budapesti szállítás és elhelyezés lett a könnyebben kivitelezhető, mivel a belügyminiszter az esztergomi származású Niedermann Gyulát / 18391910 / a lipótmezei tébolyda igazgatójává és az elmegyógyászat országos felügyelőjévé nevezte ki. Kevesen tudják, hogy 1896-ban, mikor az intézetet meglátogatta Erzsébet királyné ez az esztergomi születésű főorvosnak szóló elismerés is volt. Egyébként a látogatás alkalmából hársfát ültettek, mely ráccsal körülvéve ma is megtalálható a lipótmezei intézet parkjában (68). 1897 júliusában dr. Gönczy Béla benyújtotta a polgármesternek a kórházépítéssel kapcsolatos javaslatait. Az elképzelések gyakorlati megvalósításához szükséges tapasztalatok megszerzése érdekében Gönczy Béla, Áldory Mórral Érsekújvárra utaztak az ottani kórházépítés tanulmányozása céljából. Októberben újra Bártfay Géza hallat magáról. "Mi lesz" című cikkében emlékeztet arra, hogy a vármegye Közigazgatási Bizottsága Heya Tivadar indítványára 1896. október 22-én sürgető határozatot küldött a város vezetőjének. Azóta is számos leirat érkezett érdemleges eredmény nélkül. Az első Héya indítvány óta 1 év telt el. Meglehetősen keményen kéri számon a polgármestertől az eddigi tétovázását: "Meddig él még vissza állásával, meddig folytatja még gonosz játékait? Ön se nem polgár, se nem mester!. .. " - írja indulatosan (69). Novemberben dr. Walther Gyula egyházmegyei főtanfelügyelő, prímási irodaigazgató lett. Neki a későbbiekben az új kórház építésében elévülhetetlen érdemeket tulajdoníthatunk. Az év végén büszkeséggel töltötte el az esztergomiakat az a hír, miszerint dr. Rigler Gusztávot a kolozsvári egyetemen a közegészségügyi tanszék rendes tanárává nevezték ki. Ugyanakkor nehezen volt elképzelhető 1897 végén, hogy a következő évben a kórházépítés eszméje a megvalósulás útjára tér. Az Esztergomi Lapok egyenesen odáig ment, hogy november 14,-i száma a következő vezércikkel jelent meg: "Nem kell új kórház!" Állítását a következőkkel indokolta: 48