Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1896

téssel összefüggő hiányosságokat. A lap indításakor még csak érdekes híreket adott közre. November 1-én "Kórházi töltelék" címmel így írt: "a belügyminiszter az ország valamennyi törvényhatóságát értesítette, hogy Luftenga József, Reitsamar Pétéi; Semmar Mária és Trigler György •János betegségeket színlelnek" A kórházak személyzetének figyelmét arra hívták fel, hogy nevezettek nem dolgoznak, hanem kórházról-kórházra járnak, és betegségeket színlelnek. Felbukkanásuk esetén a rendőrség értesítését javasolják. Később az írások hangvétele megváltozik, és meglehetősen kritikussá válik. Nem csoda, hisz a kórházépítés ügye nem halad előre. Felmerültek olyan gondolatok is miszerint a város nem lesz képes egy új közkórház felépítésére, ezért meg kell fontolni annak a lehetőségét, hogy egyesüljön a Simor János által 1885-ben építtetett prímási kórház és a városi közkórház (58). Bár a két kórház vezetője, dr. Rapcsák Imre és dr. Gönczy Béla között jó volt a kapcsolat, de ekkor még az egyesítésnek nem volt meg sem a szervezeti, sem a jogi alapja. Más elgondolások szerint az új közkórház építésénél nem pavilonrendszert kellene kialakítani, hanem egy tömbben építenék meg a kórházat. Csak a fertőző osztály lehetne különálló. A takarékosság jegyében először egy földszintes tömb épülne és szükség esetén az igények bővülésével emeletráépítéssel, oldanák meg a kérdést. A helyszín egyre biztosabbá vált, nevezetesen a Bisuttiféle telek. Bár ezzel kapcsolatban is voltak olyan tervek, miszerint erre a területre inkább a törvényszéki palotát kellene felépíteni. Az 1896-os év mégis úgy telt el, hogy lényeges előrelépés az építés ügyében nem történt. 42