Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1895

tudja látni, de a jövőben a 3 kerületi or­vos közül a rangidős veszi majd át az ő teendőit. A 3 kerületi orvos: dr. Haugh Lampert, dr. Áldory Mór és dr. Berényi Gyula lett (40). Október 31-én az Esztergom és Vi­déke a "városi és megyei érdekeink köz­lönye" isméi felelevenítette az új köz­kórház építésének témáját. Győrött ekkor adták át a város új kórházát és ennek kapcsán arra buzdí­tott, hogy végre Esztergomban is kez­dődjék meg az építés. A lap számadást végzett és megírta, hogy Vaszary Kolos és a Takarékpénztár, valamint egy jóté­konyságú célú hangverseny eredménye­ként, - melyet Mátray főorvos szerve­zett - már 41 500 forint áll az építtetők rendelkezésére. Ha közadakozásból még 40 ezer forintot sikerülne összegyűjte­ni, a kórház építésének anyagi akadálya nem lehetne. Meglehetősen optimista jóslat volt ez az anyagiakra vonatkozóan, de legalább a média újra foglalkozni kezdett az új kórház építésének mielőbbi szükséges­ségével. Időközben befejeződött a fegyelmi vizsgálat egy része. Bártfay Géza ügyé­ben - aki 1892 május 17 óta látta el a kór­házgondnoki tisztet - felmentéssel zá­rult. A nyomozás egyébként mindenre kiterjedő volt. Felmerült például, hogy a kórházi törzskönyvben az ápolási na­pok száma és a fizetendő gyógydíj össze­ge több helyen ki van vakarva. Tétele­sen átvizsgálták ezeket a könyveket és ejtették a vádat, hisz semmiféle vakarási nyomot nem találtak, a számadatok a va­lós értékeket tükrözték (41). Ha visszatekintünk az 1895-ös évre, a helyi sajtóból számos egészségügyi té­májú illetve a város és környékének egészségügyével foglalkozó informáci­ót tudhatunk meg. Az Esztergom és Vidéke / június 2­án / megírta, hogy Konrád Rezső szi­gorló orvost - Esztergom szülöttét ­doktorrá avatták és ő a városban szeret­ne letelepedni. Tájékoztatta a közvéleményt / ok­tóber 6-án /, hogy a megyei Egészség­ügyi Bizottság "Pilis-Maróthon" és Dömösön közösen orvosi állást kíván létesíteni. Az Esztergomi Lapokból megtud­hatta az olvasó / január 10 /, hogy dr. Nagy Lajos - aki szintén a város szülöt­te volt - Bécsben telepedett le és azt is például, hogy Field Emil január 17-én szérummal oltotta be Pap Antal kislá­nyát és a "diphterikus" kis beteg gyó­gyult. Október 6-án tette le Fődi Emil Bu­dapesten az állami tiszti orvosi vizsgát. Az Esztergomi Közlöny március 17­i száma a kórházban uralkodó zsúfolt-, ságra hívta fel a figyelmet, amikor meg­írta, hogy a 8 ágyas kórterembe 6 pót­ágyat voltak kénytelenek betenni, annyi volt a beteg. 36

Next

/
Thumbnails
Contents