Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1895

1895 A város ez évi költségvetését még 1894 november 20-án fogadták el. 118990 Ft 03 kr. kiadással és 84400 Ft. 17kr. bevétellel számoltak. A közegészségügyi kiadáso­kat új tétel terhelte meg, nevezetesen egy gőzfertőtlenítő gép beszerzését irányoz­ták elő 765 frt-ért. A főorvos 500, az al­orvos 250, a bába 75 frt évi díjazásban részesült. Az állatorvosnak 400, a gyöpmesternek pedig 200 frt-ot utaltak ki. A közegészségügyi kiadások össze­sen 2190 forintot tettek ki. Ugyaneb­ben az időszakban közoktatási célokra 10 016 ft 66 kr-t szántak. Szükségesnek érezte a város vezeté­se, hogy a szegények egészségével ki­emelten is foglalkozzon. A költségve­tés tárgyalása kapcsán a közgyűlés uta­sította dr. Feichtinger Sándor tiszti fő­orvost és dr. Haugh Lambert tiszti alor­vost, hogy "a járó szegény betegek ré­szére állapítsanak meg és lakásaikon minden nap rendesen, tartsanak díjtalan rendelési órát, s ezt lakásukon, az utcán elhelyezett értesítő táblán hozzák a kö­zönség tudomására (29)." Az év azzal kezdődött, hogy Helcz Antal elnökletével a kórházbizottság és a pénzügyi bizottság közös ülést tartott. Létrehoztak 2 különbizottságot, mely­ből az egyik a pénzügyi, a másik építési kérdések megtárgyalásával lett megbíz­va. Márciusi határidőt szabtak a konk­rét lépések beterjesztésére, hisz általá­nos vélemény volt, hogy az új közkór­házat a millenniumra fel kell építe­ni (30). Döntöttek arról is, hogy a Luczenbacher Pál által adományozott pénzből, a kórház mellett megvásárolt házból 5 ragályos beteg számára kórter­met hoznak létre. Természetesen nem csak kórházépí­tési tervekkel készült a város a millenni­umra. Januárban ifj. Bobula János épí­tész benyújtotta a tanácsnak terveit, melyek egy esztergomi redut megvaló­sítását tartalmazták. A kávéházat, ven­déglőt, szállodát és színházat tartalma­zó épületegyüttest a Széchenyi térre képzelték el (31). A költségvetés 160 ezer forint volt és az átadást 1896. au­gusztus 20-ra jósolták. A terveket készítő ifj. Bobula János neve tehát nem volt ismeretlen Eszter­gomban. A helyi sajtó még arról is tájé­koztatta olvasóit, hogy a neves építész a kereskedelemügyi minisztérium megbí­zásából Amerikában is járt tanulmány­úton. Február elejére készítette el és ter­jesztette be Mátray Ferenc a kórház 1894-es forgalmi jelentését. Eszerint az adott évben a közkórházat 552 beteg kereste fel. 339-en gyógyultak meg, 39 beteg állapota javult, 5 paciens volt "gyógyulatlan", és 43-an haltak meg az év folyamán. Az ápolási napok száma 13 327 nap volt. Ezzel - 78 kr-s ápolási díjjal szá­molva - 10395 Ft. és 6 kr. bruttó bevé­telre tett szert a kórház (32). Bár akkoriban sem volt szokás, de az Esztergom és Vidéke április 28-án egy szü­lői köszönetnyilvánításnak adott helyt: 31

Next

/
Thumbnails
Contents