Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

hány szobát, rövid idő múlva ezek ugyanolyanná válnának, mint az eddigi­ek. Az ilyen épületben újra csak a "leg­nyomorultabb n éposztály "tagjai jönné­nek és így hosszútávon kellő nyereség nem lenne. 5. Jobb volna-e más helyen tel­jesen új kórházat építeni, s ha igen kifizetné-e az a bele fektetett költsé­geket? A válasz erre a kérdésre: igen. 'Vsak is más, s nem a mostaninak helyén lehetne jó kórházat építeni". Ha figyelembe vesszük, hogy az új kórház minimum ezer beteget tud majd ellátni, ami kb. 20 ezer ápolási napnak felel majd meg, és ha nem a mostani 76 kr.-s ápolási díjjal számo­lunk akkor anyagilag is jól megtérülő beruházás lesz a kórházépítés - győ­zi meg az olvasót a Memorandum szerzője. 6. Megbírja-e a város jelen pénz­ügyi viszonyai között a szükséges költségeket? A városnak volt pénze félmilliós ka­szárnyára és az ahhoz tartozó kórházra. "Hát Esztergom saját fiainak, véreinek jólétét kevesebbre becsüli, mint a 3 évig itt szolgáló idegen vidékek katona fiai­ét? "Nagyon rosszak a város népesedési mutatói, fogynak a lakosok. Sok a dif­teritisz, a kanyaró, a tífusz. Égetően szükséges egy új, modern kórház. A beruházás várható összegét is meg­saccolja Rigler Gusztáv, amikor arról ír, hogy a gazdag angoloknál minimum 800 forintnak megfelelő összegbe kerül egy kórházi ágy építése. Budapesten ez az összeg 1 ágyra vetítve 600 forint. Ha itt ágyanként 500 forinttal számolunk, ak­kor a tervezett 80 ágy 40 ezer forintból már megvalósítható. /Mind azt később látni fogjuk ez meglehetősen optimista számítás volt. / 7. Van-e mód arra, hogy a város direkt megterheltetése nélkül új kór­ház építtessék? A szerző lelkesen bízik ebben is. Tudomása van a tervezett sorsjáték­ról, melytől jelentős bevételeket remél és számít önzetlen adakozókra is. 8. Következtetés Végezetül röviden összefoglalja az eddigi téziseit. Tehát: kell a városnak új kórház, a régi renoválása nem jelenthet megoldást és véleménye szerint a város rendelkezik a kivitelezéshez szükséges eszközökkel is. Rigler Gusztáv Memoranduma fel­rázta a közvéleményt és felkeltette az érdeklődést Esztergomban az egészség­ügye iránt. Midőn Bisutti József és Grósz Adolf február 11-én felajánlották a városnak megvételre telkeiket, az áp­rilisi ülésén a vezetés egyértelmű igent mondott és a megvásárolt területen már akkor sokan az új kórház helyét vélték látni. Tavasszal változás állt be a megye vezetésében is. Kuplanicz Kálmán addi­gi alispánt, főispánná nevezték ki. Ez évben lett Tienfenthal Gyula a város mérnöke, akinek elévülhetetlen ér­demei voltak az új kórház létrehozásá­ban. 23

Next

/
Thumbnails
Contents