Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

1894 A

z 1894-es évben kezdtek felgyorsulni a kórházépítés történeti eseményei. A városi költségvetésben még nincs nyoma a kórházépítésnek. Az 1893 november 13.-i ülésen elfogadott 1894-es költségvetés 114 294 frt. 52 kr.-os kiadással és 77 839 frt. 59 kr. bevétellel számolt. A közegészségügyi kiadásokból kikerült a sírásók bére, azt ezentúl a temetők alappénztárából fizették. A főorvos évi 500, az alorvos 250, a bába 75 forintot kapott. Az állatorvost 400, a gyöpmestert 200 forint illette meg (18). Hogy mekkora anyagi forrásokkal bírtak az akkori orvosok szóljon róla néhányadat (19): Budapesten egy nappali orvosi látogatás díja 2, ugyanez éjszaka 4 forint volt. 10 ezernél nagyobb városokban nappal 1 frt. 50 kr.-ért, éjjel 2 forintért hívhattak orvost. A 10 ezernél kisebb városokban a nappali vizit 1 frt., az éjszakai 1 frt 50 kr. volt. Az esztergomi sajtó már az év elején arról kezdett cikkezni, hogy siralmas állapotú a kórház és rászorulna az újjáépítés. A polgármester egyenesen így nyilatkozott: "Általános a vélemény, hogy ha a város katonai czélokra palotaszerű kaszárnyát építtetett, akkor a kórház sem maradhat mostani állapotában" (20). Az év elején az első nagy lökést a kórházépítés előkészítésében Dr. Rigler Gusztáv "Memoranduma " jelentette, melynek alcíme: Az Esztergom szab. kir. városi újonnan építendő közkórház ügyében. Mácius végétől 4 folytatásban jelent meg az Esztergom és Vidéke című újságban, mely akkor a " városi és megyei érdekeink közlönye"alcímet viselte. Ki volt a Memorandum szerzője? Rigler Gusztáv Rigler Gusztáv 1868 november 4-én Duna-Mocson született. Iskoláit Esztergomban végezte, 1886-ban lett Pesten egyetemista az orvosin. 1891-ben már egyetemi pályadíjat nyert a tífuszbacilusnak vízben való magatartását tárgya20