Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1892

is megnyerte őket. Sohasem tellett kedve a gyengébb tanuló megbélyegzésében, hanem atyai jóindulatával rábírta hibájának pótlására, valóban mestere volt tanítványainak a szó legnemesebb értelmében"... Azért mert észrevétlen érkezett székvárosába a 14 éves prímássága alatt nem feledkezett meg Esztergomról. A kórházalapításra szánt 50 ezer koronán kívül - melyről még bőven lesz szó nagyobb összegű adományait a következők voltak: (4) Az esztergomi óvónőképző felépítését 16 ezer, a főgimnázium építését 10 ezer koronával támogatta. Székfoglaló|a alkalmából az esztergomi egyleteknek 5 ezer koronát, az esztergomi szentháromság szoborra 7 ezer koronát adományozott. Rendszeresen - évente - támogatta az esztergomi tanítóképzőt 22 400 koronával. Ebből a tanárokat fizették és 12 tanulót segítettek. Az esztergomi óvónőképző fenntartását évente 10 ezer koronával támogatta. Ebből szintén a tanárokat fizették és segítettek 30 növendéket. A vízivárosi nőnevelő intézetnek évi 4 ezer, az esztergomi Ferenceseknek évi 600 koronát adott. Végül, de nem utolsó sorban - és erről is ejtünk még szót, az esztergomi közkórház építésének kölcsön- kamatát évi 2 ezer forint erejéig átvállalta. Esztergom kétségtelenül örömmel fogata az új prímást, pedig akkor még nem sejthették, mit jelent majd az ő munkássága a városnak. 1892. október 28-án délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlés volt a városházán, melynek eredményeként Vaszary Kolos, Esztergom szabad királyi város díszpolgára lett (5). Vaszary Kolos nélkül nem jöhetett volna létre 1902-re az új közkórház, hisz 1895-ben 50 ezer koronás felajánlásával lehetővé tette az építkezések megindítását. Bár az ú) kórház építéstörténetében, 1892-ben a legfontosabb tény a prímás kinevezése és Esztergomba érkezése, az akkori egészségügy történetét áttekintve néhány más történésre is szeretném felhívni a figyelmet. 1892-ben a betegek gyógyítása Esztergomban a mai Simor János utca és a Terézia utca által határolt területen, a mostani Szociális Otthonban folyt. Ez a kórház is a szegényház intézményéből nőtt ki. 1831 -ben a város Szajbeli József házát 2800 ezüstforintért vásárolta meg, és 1835. október 10-én ide költöztették át korábbi helyükről / ma Kossuth Lajos u.62. / a szegényeket. Palkovics Károly városi főorvos javasolta először, hogy a szegényházban gyógyítás is történjen: "Legtisztább négy szobák találtatnak az érintett kórházban, ahová különféle betegek bevétethetnek, mert minden ház és minden céh bizonyosan inkább fizetne ide, mintsem a Budai Irgalmas Barátokhoz. " 1837-től Helischer József városi tanácsos és Bleszl Albert fáradhatatlan szervező munkájával és anyagi segítségével a szegényház átalakult "Kór és szegények házává" vagy más elnevezésben "egyesült szegények és betegek házává". Az 1838-as nagy dunai árvíz az épületet jelentősen megrongálta. Nevezett polgárok hathatós támogatásával azonban sikerült újjáépíteni. 1839-ben megépült a kápolna és ez területileg is elkülönítette a két funkciót. "A kápolna jobb szárnyán két tágas és illően bebútorozott szobákbúi álló 12