Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1892

tásügyi miniszter válaszában elmondta, hogy a prímási székhely kérdését rendezni fogják, és csak ezután terjesztik fel az új prímási kinevezést. Esztergom szab. kir. város polgárai ezt az "országos óhajtást" természetesen nem így látták. Számos akadály merült fel az ősi prímási székhely áthelyezésével kapcsolatosan, míg nem 1891. november 7-én Ugrón Gábor képviselő ismételt, e témájú interpellációjára a miniszter a következőképpen fogalmazta meg a kialakult kompromisszum lényegét: "Volt... elég idő a kérdéssel foglalkozni, azt minden oldalról megvilágítani s pro és contrát mérlegeini és most azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a, t. háznak kijelentem, hogy ez az ügy megoldást nyeri épen a legutóbbi napokban bekövetkezett prímási kinevezés által. A módozat pedig, mely alkalmaztatni fog abból áll, hogy ezen újonnan kinevezett prímásnak, valamint az ezentúl kinevezendő prímásoknak kinevezési okmányukban kötelességükké tétetili, hogy valahányszor a király hosszabban Budapesten tartózkodik, valamint a magyar országgyűlés nyilvános tárgyalásai, s különösen a téli időszak legnagyobb részének tartama alatt a fővárosban székeljenek"... (1) Az idézett beszédben "legutóbbi napokban bekövetkezett prímási kinevezés" a következő dokumentumra utalt: (2) "Vallás- és közoktatásügyi miniszterem előterjesztésére: Vaszary Kolos Ferenc, a Szent-Márton h itvalló és püspökről- nevezett pannonhalmi SzentBenedek rendű főapátsági egyházkerület főpásztorát, Pannonhalmának és a m agyar szent korona alá ta rtozó SzentBenedek rendű összes apátságok főapátját és örökös elnökét, Magyarország herczegprimásává és esztergomi érsekké kinevezem. Iveit Bécsben, 1891. évi október hó 27-én I. Ferenc József, s. k. Gróf Csáky Albin, s. k. Ki volt ennek az okmánynak a címzettje? Vaszary Kolos 1832. február 12-én született Keszthelyen. Édesapja szegény szűcsmester volt, családja a Veszprém megyei Vaszaron telepedett le és a faluról vették fel új nevüket. Édesanyja - aki második felesége volt Vaszary Ferencnek - Bajnok Teréz pedig a Somogy megyei Kéthelyről származott. Kolos a 6. gyermek volt a családban. 8 éves, amikor édesapja meghalt. 1847. szeptember 15-én lépett be a Szent Benedek rendbe és 1855. május 26-án szentelték pappá. Ez év június 3-án mondta első miséjét Komáromban. Innen Pápára helyezték és 1861-ig ott volt tanár. Egy volt pápai tanítványa később így írt róla: "Mindnyájan rajongtunk érte, szigoréi, de igazságos és végtelenül lelkes professzor volt. Kivált történeti óráinak örültünk. Gyermeki szívünket sen8