Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

hogy a Simor Kórházzal kötött szerződést fel nem mondja, hanem a két kórház között a kapcsolatot fenntartja, úgy hogy a Simor Kórházban egy bizonyos speciális u.n. légmellkezelés céljából és különböző pénzintézetek tüdőbetegeit helyezteti el, valamint a Simor Kórház egy elkülönített részében fertőző betegeket is." A döntés nyomán, december 7-én újra megnyitották a Simort. 1930. novemberében a Tüdőgondozót áthelyezték a Simor János utca és a Sisay út sarkára. 1931-re alternatív költségvetést készítetek, ezek megvalósítását attól tették függővé, hogy milyen ápolási díjat fogad el a minisztérium. Az év végén a kórház érdekeit védendően küldöttség indult a minisztériumba, melyet a főispán dr. Huszár Aladár vezetett, Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő és dr. Brenner Antal kíséretében. (112) A város életében az 1931. év a polgármester felfüggesztésével indult. Az alispán Rajner Jánost és Takáts Józsefet alorvossá nevezte ki, és szerződésüket az év végén 1933. december 31-ig meghosszabbították. A kórház az 1930-as évet 42 432 pengő deficittel zárta 4 pengős ápolási díjjal, 52 013 ápolási napot teljesített. (113) Gönczy Béla a zárszámadás alkalmával így fogalmazott: "A kórház mindent elkövetett, hogy a rendelkezésére bocsátott hitelkeretet túl ne lépje, de ez a legnagyobb megszorítások mellett sem volt lehetséges, annak legnagyobb oka az, hogy kénytelen volt mégis több beteget felvenni, mint amennyire fedezete volt, tekintettel arra, hogy az orvos kettős felelőssége miatt, mindezt elkerülni nem lehetett." Az év elején fontos esemény volt a Stefánia Szövetség közgyűlése, ahol Hamza József számolt be az 1930-as év eredményeiről. (114) Ebből a beszámolóból megtudhatjuk, hogy a tanácsadóban 284 állapotos, 1 734 csecsemő és 648 gyermek jelent meg. A védőnők 77 állapotost, 366 gyermekágyast, 2 914 csecsemőt és 2 574 gyermeket látogattak meg. A szövetség tejkonyhája 9 893 tejadagot szolgáltatott ki. 1930-ban 375 szülést regisztráltak / 14 koraszülés volt /. A városnak ekkor 18 427 lakosa volt. Április 26-án a Mentőegyletben is közgyűlést tartottak. Gönczy Béla ügyvezető igazgató elmondta, hogy a gépkocsi 8 766 kilométert futott, 352 kivonulása volt. / 1929-ben 13 636 km és 412 eset volt / A teljesítmény látszólagos csökkenését az magyarázta, hogy nem voltak már egyedül a környéken, hisz 1929. tavaszán Kisbéren, majd Tatán és Komáromban is települt mentőautó. Őszre az Országos Egyesületnek már 46 vidéki fiókja volt. Bensőséges ünnepségen köszöntötték március 15-én Gavora M. Norberta irgalmas nővért, a Simor főnöknőjét, aki 24 évet töltött Esztergomban, és 25 éve tette le fogadalmát. A Kolos főnővére ezidőtájt Török M. Milburgis volt. Érdekes információkhoz juthatunk a Kórházbizottság korabeli jegyzőkönyveit lapozgatva: Megszülettek az eredetileg présháznak épült Csikós féle ház átalakítá97