Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

Szekszárd Fehérvár Baja 374 376 389 372 Esztergom Régóta vajúdott a Csikós-féle ház és telek megvételének ügye is. A július 28,-i Képviselőtestületi ülésen végre pont került az ügyre, amikor úgy dön­töttek: "a Német u. 28. sz. Csikós féle házat a hozzá tartozó telekkel, összesen 976 négyszögöl területben Csikós Mihály és neje: Keiszner Vilma esztergomi lakosoktól 38 000 pengő vételárért megveszi.. .ezen vételár fedezése céljából az esztergomi pénz­intézetektől 40 000 pengő kölcsönt vesz fel. A vétel módot nyújt ahhoz, hogy a város közönsége a már évek óta tárgyalt kórházfejlesztés ügyét előbbre vigye." Különböző ötletek merültek fel a ház hasznosítására, az apácalak bőví­tésétől a Tüdőgondozó elhelyezéséig. A kérdésben a döntést elnapolták. A bizottság ülésén Gönczy Béla bejelentette, hogy "a Csikós féle házhoz tartozó üres teleknek azon részére, amely a Német utcával határos, optiója van, mert ott ő maga kíván magának lakóházat építeni." Lejárt a Simor Kórházzal kötött szerződés, és bár a Kolos Kórház veze­tésében egyöntetű volt az a vélemény, hogy mielőbb szükséges a Simorral megszakítani, a korábbi alapokra épült kapcsolatot, tekintettel arra, hogy a kórházbővítés még nem indult meg, a szerződést kénytelenek voltak meg­hosszabbítani. 1928. február 23-án elhunyt Huszár Gyula megyei tiszti főorvos. Utóda Sajó Lajos lett, aki ambiciósus tervekkel kezdte tevékenységét. Állandó men­tőállomás megteremtését tűzte ki céljául. Eddig a mentőautó - szeptember­ben új kocsit kapott Esztergom - a tűzoltóságon volt elhelyezve. 1928-ban először merült fel Eggenhofer Béla neve a kórház történeté­ben. Mint klinikai műtőgyakornok február 28-án segélyért fordult a Kórház­bizottsághoz, de elutasították, mert nem Esztergomban született és nem is lakott itt. Decemberben az ismételt kérvény is elutasíttatott. Nem utasította el viszont Bajna elöljárósága Vezér Imrét, akit október­ben körorvosnak választottak meg. Az új körorvos Siittőn született 1899­ben. Középiskolai tanulmányait Esztergomban végezte. Az egyetem befeje­zése után Dorogon, majd Esztergomban tevékenykedett. A világháború alatt a 26. gyalogezrednél szolgált. Nőtt a fogorvosok száma is a városban, ugyanis márciusban Putz Nándor a Kossuth Lajos u. 34. alatt rendelőt nyitott. A vá­ros új fogorvosa fővárosban született 1899-ben. A gimnáziumot Esztergom­ban, az egyetemet Pesten és Pécsett végezte el. A világháborúban ő is a 26. gyalogezrednél tudta le katonaidejét. Az 1928-as évet közegészségügyi szempontból jónak ítélte meg Berényi Zsigmond városi tiszti főorvos. Mindössze 27-en haltak meg tbc-ben és 9 agy hártyagyulladásos eset volt a városban. 170 egyéb fertőző betegségből /diftéria 53, vörheny 13 / is csak 8-an haltak meg. 92

Next

/
Thumbnails
Contents