Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

képezte. A kiállítás egyik rendezője Horeczky Géza, mint ifjú férj is ekkor mutatkozott be, hisz júniusban feleségül vette Jedlicska Erzsébetet. A házasságkötése után a Kossuth Lajos u. 66. alatt nyitott rendelést. 1926. január 19-én a város Képviselőtestülete tárgyalta a Kórházbizottság által beterjesztett elképzeléseket. Egyetértett abban, hogy a Simor Kórházzal megkötött szerződést 2 évre szóló ideje alatt fel kell készíteni a Kolos Kórházat azokra a fejlesztésekre, melyek eredményeként a jövőben valamennyi betegét a Kolos Kórház épületegyüttesében tudja majd ellátni. Gönczy Béla kórházigazgató útján a Belügyminisztérium műszaki osztályát felkérte a szükséges tervek elkészítésére. A tervek el is készültek és további lépések történtek az elfogadtatására és a kivitelezés mielőbbi realizálására. Ezek a tervek a 2 pavilon, a sebészet és a belgyógyászat, összeköttetését és egy új 70 ágyas épület létrehozását tartalmazták. Gönczy Béla ennél is tovább ment. 1926. június 1-i előterjesztésében a Kórházbizottság előtt felvetette egy kezdetben 50 ágyas, de később fejlesztendő Elme Osztály kialakításának célszerűségét. Meggyőzően érvelt is elgondolása mellett. "Állásomnak elfoglalása után még 1897-ben tettem először javaslatot egy elmeosztálynak városunkban való felállítására... ha berendezett elmeosztályunk volna, más megyék és kórházak is küldhetnének ide elmebetegeket. A tapasztalat.. .azt mutatja, hogy azoknak a közkórházaknak a léte van legjobban biztosítva, amelyek elmeosztállyal rendelkeznek". Felkérte a bizottságot, hogy "méltóztassék elhatározni, hogy a Kolos Kórház szomszédságában a kórház által megfelelő telek vétessék, a mely telken volna felépítendő az új elmeosztály." Lehetőség is nyílt a vásárlásra, hisz Csikós Mihály, a kórház melletti telek tulajdonosa eladási ajánlatot tett a városnak, melyben 2101 négyszögölt ajánlott fel. Megindultak vele a tárgyalások. Közben a kórházban az 1920-ban létesített és 1923-ban felfüggesztett 3. alorvosi statust újra rendszeresítették. Az állást Inkey Gusztáv töltötte be. Föllélegzett a kórház azért is, mert a 400 milliós váltókölcsön visszafizetését meghosszabbították. (100) Ebben az évben is mind a kórház, mind a környék orvosai aktívan részt vettek az egészségnevelésben. A korabeli lapokban megjelent írásaikból összegyűjtöttem egy csokorra valót: "A lúgkőmérgezésről" - dr. Oravecz Gyula, "A szájban visszamaradt ki nem kezelhető fogak által okozott súlyos megbetegedések" - dr. Urbán István, "A giimőkorról" - dr. Mosonyi Albert. "A fertőző betegségekről" - dr. György Miksa, "A szoptatásról" - dr. Weiner Dávid írt. Valamennyi újság megemlékezett arról, hogy áprilisban ünnepelte Gönczy Béla egészségügyi főtanácsos, igazgató, "helybeli szolgálatának" 30. évfordulóját. Gönczy Béla és Vándor Ödön is elérte a nyugdíj kórhatárt, mégis, mind a kórházban, mind a városban általános volt az az óhaj, hogy maradjanak 85