Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

A fenti táblázatban az orvosi díjakat foglaltam össze: abban az esetben, ha a beteg az orvost a rendelőjében kereste fel, ha a beteget lakására hívta ki, illetve ha éjszaka kértek orvosi segítséget. Ilyen infláció mellett a kórház helyzete is kritikussá vált. A Képviselőtestület 1922. július 14-én foglalkozott az intézmény gondjaival, és megállapította, hogy a kórháznak összadóssága: 1 035 145 korona és 87 fillért tesz ki, "ami nézete szerint elsősorban a napi ápolási díjak igen alacsonyan való megszabásában leli magyarázatát." Felkérték a m.kir. munkaügyi és népjóléti minisztériumot, hogy az 1922-re megállapított 80 koronás ápolási díjat január 1-től visszamenőlegesen duplázza meg, hisz a kórház nem bírja az inflációt kigazdálkodni. Amennyiben a legfelsőbb vezetés ezt nem tudja, vagy nem akarja megtenni, úgy az eddigi deficit megtérítését kérték. Az említett összeg "oly nagy, hogy a város anyagi helyzete el nem bírja". Sőt a városatyák tovább is mentek! "Amennyiben a minisztérium nem vállalná ezt a deficitet s a kórház fenntartásának többi feltételét sem biztosítaná, kéri annak állami kezekbe való átvételét". Kifejtették, hogy a kórház nem csak a városé, hanem a megyéjé és az országé is, sőt külföldi betegeket is ellátnak. Még azt a végső lehetőséget sem zárták ki, hogy a kórházat magánkézbe adják. (92) Bármilyen tragikus is volt a kórház gazdasági helyzete a gyógyító munka nem állt le. Oravecz Gyulát alorvossá nevezték ki. A II. pavilonban anya és csecsemővédelmi részleget hoztak létre. Az Országos Stefánia Szövetség július 2-án alakította meg esztergomi szekcióját. Az Országos Szövetség azután alakult meg, hogy a magyar kormány az anya és csecsemővédelem fontosságát felismerte, és ezt állami feladattá tette, már 1917-ben. Az 39 088/1917. sz. rendeletben országos hálózat kialakítását rendelte el. A Szövetség a csecsemővédelmet, a csecsemőhalandóság csökkentését és a csecsemők egészségének óvását tűzte ki célul. Az esztergomi szervezet fővédőnője Zseger Gyuláné lett, aki gyermekével a Kolos Kórházban lakott. Átalakítások történtek az I. pavilonban is, a X. szobából egy hivatali helyiséget hoztak létre a gondnok számára, illetve a II. pavilonban 3 kisebb szobát építettek ki a szülőnőknek. Szükségessé vált, hogy a kórházat rákössék a prímási vízvezetékre, mert a korábbi víznyerő hely, a Czigánykút vízhozama a nagy szárazság miatt 15 liter/percről, 3 liter / percre csökkent. Ebben az időben már kevesen voltak életben a kórház építését támogató mecénások között. Számuk Graeffel János 1922. októberi halálával tovább csökkent. Graeffel János 78