Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

hiányában szükségleteik fedezésénél egyedül és kizárólag az ápolási díjakból befolyó - azonban a fennálló szabályok értelmében csak utólagosan folyósítható - jövedel­meikre voltak utalva, a gazdasági ellátásban beállott változás azt is elkerülhetetle­nül maga után vonja, hogy a kórházak - megfelelő eszközök birtokában - szükségle­teiket az arra alkalmas időben s lehetőleg az egész évre biztosítassék." Miniszteri rendeletet helyeztek kilátásba, mely szerint az évi szükséglet 80 százalékát egy összegben kaphatnák meg a kórházak. Július 1-től a Belügyminisztéri­um a Kolos Kórházban az ápolási díjat 4.90-ről, 5 korona 20 fillérre emelte. Az esztergomi Képviselőtestület az időnként adott háborús segélyen kí­vül a kórház személyzetének fizetésemelését is jóváhagyta. Módosították a kórház szabályrendeletét és egy ellenőri statust szerveztek, melyre Mészá­ros Jánosnét a h. gondnokot, addigi írnokot választották meg. A háború szorításából fellélegezhettek volna a környék orvosai, ha nem terjedt volna egyre nagyobb mértékben a spanyolnátha. Az Európán végig­futó járvány nem kímélte Esztergomot sem. Ugyanakkor a politikai esemé­nyek is felgyorsultak. Összeomlott a front és a központi hatalmak kapitulál­tak. November 4-én létrejött az Esztergomi Nemzeti Tanács, melybe beke­rült Schleifer Mátyás is. A Károlyi kormány megalakulása előtt került Esz­tergomba a főispán titkárának Szent-Györgyi Pál. A polgári demokratikus kormány "Esztergomi Népszava" címmel új lapot indított, ennek szerkeszté­sében vett részt rövid ideig. Nem az ő tevékenysége miatt lett a Szent-Györ­gyi név világhírű, hanem Albert öccse munkás­sága által. Esztergomhoz más szálon is kötődött a család. A Szent-Györgyi testvérek dédapja Lenhossék Mihály Ignác / 1773-1840 / a pesti egyetem elvégzése után került Esztergomba. Rövid időn belül megyei főorvossá válasz­tották. Szent István városában nyolc évig mű­ködött, széleskörű gyógyító, szervező és tudo­mányos tevékenysége országos elismerést kel­tett. Innen indult országos karriere. (80) Esztergomban 1919. március 22-én alakult meg a Direktórium 4 taggal, mely rövidesen 5­re bővült. Ekkor még dr. Majláth Ferenc főis­pán is tagja volt. A főispán és az alispán márci­us 25-én búcsúzott el a tisztviselői kartól a vár­megyeházán. A város korábbi vezetői közül dr. Antóny Béla Dobogókőn töltötte a proletárdiktatúra hónapjait. Osváth Andor orvosi igazolás alapján jelentett tartós betegséget. Március 29-én a Direktórium által kiküldött Egészségügyi Bizottság ér­kezett a kórházba, az intézmény "szocializálása" céljából. Gönczy Bélának köszönhetően az apácákat, bár világi alkalmazottként, de a helyükön hagy­Lenhossék Mihály Ignác 71

Next

/
Thumbnails
Contents