Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

A város vezetése október 28.-i ülésén nem csak háborús témákkal foglalkozott. Támogatásukról biztosították a kereskedelmiügyi m.kir.minisztériumnak azt az ötletét, hogy Szentendréről Visegrádon át Esztergomig folytassák a villamos vasút tervezését és építését. (71) Ez az ülés a Kolos Kórház életében is alapvető változásokat hozott. Az alorvosi statust főorvossá szervezték át, így Vándor Ödön főorvos lett, Hamza József pedig alorvossá lépett elő. A kórház személyzetéhez tartozott még Oriskó János gondnok és Mészáros Jánosné írnok, Hartl Ilona díjnok és Galgócz András kapus. Az intézmény / 1911-ben 120, 1912-ben 140, 1913-ban 152 / 1915-ben 160 ággyal működött és 11 pótágyat tudtak elhelyezni. 1910-től 12 apáca volt hivatalosan engedélyezve. Az év végére elkészült a Kolos Kórház gőzmosodája. A Képviselőtestület december 4-én megtárgyalta a Kolos Kórház pénzügyi helyzetét. Megállapították, hogy az intézmény adóssága 45 956 korona 78 fillér. Ez az összeg a háború kitörése óta különösen késedelmesen behajtható ápolási díjakból keletkezett. Döntöttek ugyanakkor, hogy "gondoskodni kell arról, hogy a kórház hitele meg ne rendüljön és fizetőképessége állandó jelleggel biztosíttassék olyképen, hogy az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbankban az utalványozó városi tanács utalványára folyó számla nyitása mellett kifizetné a kórház eddigi tartozásait és jövőbeli számláit, viszont a kórház bevételei nagyobb tételben a nevezett pénzintézethez folynának be." Magyarul a város a Kolost megsegítve 50 000 koronát meg nem haladó értékben folyószámla kölcsönt vett fel. A Vörös Kereszt Kórház átmenetileg vezető nélkül maradt. December 1én Seyler Emilt a prímás autójával a fővárosba szállították az I. sz. Sebészeti Klinikára. A beteg 25 kg-t fogyott rövid idő alatt. December 18-án Kuzmik Pál / 1864-1925 / tanár úr megoperálta, de állapotát a korabeli jelentések válságosnak írták le. Sokan aggódtak a megyei tiszti főorvosért. Az év utolsó napja új polgármestert hozott Esztergomnak. A város vezetője, dr. Antóny Béla Szentendréről érkezett. 1916. év elején már arról szóltak a hírek, hogy Seyler Emilnek szerencséje volt. Állapota fokozatosan javult, és január végén haza is került. Később annyira megerősödött, hogy újra munkába állt és augusztusban már ő fogadta a Vörös Kereszt Kórházat meglátogató prímást, aki látogatása végén elismerőleg nyilatkozott a látottakról. Csernoch János még az év elején beleegyezett, hogy a Vörös Kereszt Kórház régi épülete mellé egy új modern épületet emeljenek. Ez magába foglalta a Zander intézetet, a röntgen termet, orvosi rendelőket és a várószobát. Az építkezésben a segédmunkát az orosz hadifoglyok végezték. A Kórház Bizottság áttekintette a Kolos Kórház elmúlt évekre vonatkozó statisztikai adatait. (72) Ebből tudjuk, hogy az ápolási napok száma 66