Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

volt a kórházvezetés számára, hogy a korábbi 164 fillér ápolási díjat, miért szállították le 156 fillérre. Az amúgy is gazdálkodási problémákkal küszködő kórházat ez az intézkedés súlyosan érintette. Átmeneti segítséget jelentett, hogy a város 1 évre, 4 %-os kamatra 15 000 korona kölcsönt adott a kórháznak, mivel a kintlevőségek és a szállítói tartozások már az intézmény működését veszélyeztették. (36) Közben Paszternák Oszkár éves megbízatása lejárt és új pályázatot írtak ki. A megüresedett segédorvosi állást végül ideiglenesen Kaszper Károllyal töltették be. Vaszary Kolos a kórház névadója május 28-án tartotta aranymiséjét. Vaszary Kolos 1832. február 12én született Keszthelyen. Édesapja szegény szűcsmester volt, családja a Veszprém megyei Vaszaron telepedett le és a faluról vették fel új nevüket. Édesanyja,-aki második felesége volt Vaszary Ferencnek - Bajnok Teréz pedig a Somogy megyei Kéthelyről származott. Kolos a 6. gyermek volt a családban. István bátya paloznaki esperes plébános, György uradalmi számvevő, József pedig tanító volt. 8 éves, amikor édesapja meghalt. Keszthelyen a premontrei gimnáziumban végezte el a 6 osztályt, majd gyalog ment Füredre. 1847. szeptember 15-én lépett be a Szent Benedek rendbe. 1855. május 26-án szentelte pappá Pannonhalmán Deáki Zsigmond caesaropolii püspök, győri érseki helynök. Ez év június 3-án mondta első miséjét Komáromban. Innen Pápára került és 1861-ig ott volt tanár. 1861ben helyezték át Esztergomba. Itt világtörténetet, magyart és magyar történetet tanított. Részt vett Esztergom társadalmi életében is. Az 1862-ben alapított "Esztergomi Újság" munkatársa volt. Mint esztergomi tanár 1867. március 31-én, az egyetemen tanári vizsgát tett történelemből és földrajzból. Ő volt a Szent Benedek rend első okleveles középiskolai tanára, pedig a vizsgakötelezettség csak az új tanárokra vonatkozott. 42 Vaszary Kolos esztergomi tanár korában