Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az átadástól az I. világháborúig

Az Andrássy János alispán által benyújtott határozati javaslat - melyet Seyler Emil fogalmazott meg - hivatkozik országos adatokra: Érsekújvárott 70, Csikszerdán 72, Sepsiszentgyörgyön 80, Nagyszentmiklóson 100 ágyra jut egy orvos. A minisztérium is a megye álláspontját fogadta el, és nem engedélyezte a 3. orvosi állást, bár a jövőben, ha a betegszám bizonyíthatóan emelkedik nem zárkózott el előle. Ugyanebben az állásfoglalásban a minisztérium az ápolási díjat 1902-re 1 korona 65 fillérben határozta meg. Seyler Emil kezdeti, nem éppen orvosbarát fellépése ellenére a helyi Orvos Szövetségben Mátray utódaként elnöknek választották meg. Az új kórház 80 ágyra lett berendezve, de az időközben eszközölt átalakításokkal, és a pótágyakkal gyakorlatilag 100 ággyal működött. 1903-ban Gönczy Béla így értékelte az új kórház első évének történetét: "Esztergom sz.kir. város Kolos közkórházában 1902. folyamán 1 307 beteg nyert ápolást, kik közül: gyógyultan távozott 768 / 549 férfi és 219 nő / javulva 325 / 226 109/ gyógyulatlan 52 I 26 26 / maghalt 86 / 56 36/ ápolás alatt maradt 76 / 53 23 / Az ápolási napok száma 27 982 volt, ebből 1 betegre átlag 21.4 nap esett. Az 1902. év folyamán 381-el több beteg ápoltatott, mint 1901-ben és 7 685 ápolási nappal volt több, mint az elmúlt esztendőben, a remélt 24 000 ápolási nap pedig 3 982 nappal haladtatott túl. A betegforgalom 1896-tól állandóan növekedett. Ev Betegszám Ápolási napok napi átlag 1896 492 14 200 24.0 1897 700 15 036 21.4 1898 794 15 676 19.7 1899 839 15 701 18.7 1900 885 18 545 20.9 1901 926 20 297 21.8 1902 1 307 27 982 21.4 Az 1307 beteg közt volt: 1 237 magyarországi, 57 ausztriai és 13 külföldi. A magyarországbeliek közül legtöbb beteget szolgáltatta Esztergom vármegye: 349, majd Esztergom város: 282 beteget. Legtöbb beteg a földműves osztályból volt 259, napszámos volt 189, foglalko35