Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Előzmények

nyei, csak oly orvos gondolhat, a ki együtt szenved, együtt érez betegeivel. Akinél a szenvedő emberiség iránti szeretet közremunkál a tudománnyal." Mátray a mindennapi munkájában tapasztalhatta, hogy az 1831-ben megvásárolt, és az 1836-os árvíz után helyreállított kórházépület egyre kevésbé alkalmas gyógyításra. 1894. szeptemberében Bártfay Géza kórházgondnokkal közösen nyújtott be egy memorandumot, mely a következő címet viselte: "A Kórházbizottságnak az újonnan építendő közkórház újjáépítése és újjászervezése tárgyában a város tanácsához benyújtott javaslata." (10) Az írás többek között hangsúlyozza, hogy "városunk közönségének nagy részében közkórházunk jelen állapotában való tarthatatlansága itt-ott már úgyis a fölháborodásig megérlelt meggyőződésévé vált" A hatályos törvényeknek /1876. IX.t.c. és 1876. évi 51661 sz. rendelet / nem felel meg a jelenlegi kórház - tulajdonképpen jogilag csak megtűrt intézmény - mert alig lehet megvalósítani a nemek elkülönítését, a ragályos betegek izolálását, nincs fürdőhelyiség, jégverem és éléskamra, mely az élelmezés előírt feltétele. Nincs külön műtőszoba és külön ambulancia. A kórház csatornázása megoldatlan. Kifejtik, hogy a város kulturális és idegenforgalmi központ / "világforgalmi átjáró" / és elengedhetetlen, hogy egy modern kórházzal rendelkezzen. A régi intézmény rekonstrukcióját a Kórházbizottság is elvetette. A "számos új helyiség építésével járó átalakításra fel nem használható...már magában a terület szűk volta miatt" sem. Tágas, nyílt, egészséges telken, pavilonrendszerben, "80fekvőhelylyel" rendelkező kórházat képzeltek el, belgyógyászattal, sebészettel, ragályos, bujakóros és elmekoros elkülönítéssel. Kérdésként felvetették a "gyermekkórosztály" szükségességét is. 4 külön első osztályú kórszobát is javasolnak az ezt igénybevevő tehetősebb betegek részére. A megálmodott, a kor igényeit kielégítő melléképületekkel is ellátott kórházat a Bisutti- féle telekre képzelték el az előterjesztők, átadását akár már a millenniumra is elképzelhetőnek tartották. Javaslatot dolgoztak ki ők is a finanszírozásra. 80 ágyra 600 forinttal számolva az építés, elképzelésük szerint 50 000 forintba kerülne. Megemlítették azt is, hogy 500 000 forintba került a városnak a laktanya és a hozzá tartozó kórház építése, így erkölcsi kötelessége a vezetésnek a közkórházra előteremteni az 50 000 forintot. Az építkezést egyébként egy sorsjáték bevételékből, alapítványoktól és jótékony adományokból kívánták megvalósítani. Remélték és valószínűsítették, hogy "Ő Herczegsége országunk Bíboros Főpapja" is hozzájárul majd a költségekhez. Az új közkórház építésének érdekében Mátray Ferenc jótékonysági koncertet rendezett 1893. november 28-án, melynek bevételét - 1 400 forintot a kórházépítésre különítettek el. 20