Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

"Nem azért akarok a kórházba menni, mintha a Berényivel nem volnék megelégedve, hanem mert közel van és teljes felszerelésű kórház." Nem lehet megilletődöttség nélkül olvasni Babits kérdését, melyet 1941. júniusában írt le Rajner Jánosnak: "Leszek én még jobban, kedves főorvos úr?" A "Balázsolás" című vers költője megemlékezett az őt ápoló apáca nővérekről is, Erna, Centula, Fidelis, Walfrida nővérekről és Misiről / Tingyela Mihály/ a betegszállító fiúról. Szabó Erna házfőnöknő- aki Esztergomban, 1936-ban 2 éves betegápolói képesítést adó iskolát indított be - különösen kötődött a súlyos beteg költőhöz, aki ragaszkodott hozzá és nagyon sajnálta, amikor az kénytelen volt az ápolási feladatokat másra átruházni. "Ha Erna nem maradhat, muszáj valakivel helyettesíteni. Velem egész nap van munka." (16 7) Babits Mihály A kritikus állapotba került költőt 1941. augusztus 3-án mentő szállította Esztergomból a budapesti Siesta Szanatóriumba, ahol másnap elhunyt. 1942. februárjában ismét Országos Tuberkulózis Hét volt. Az esztergomi rendezvényen beszámoltak a Tüdőgondozó 1941. évi munkájáról. Az intézetben 215 napon volt rendelés, melyeken 8620 paciens jelent meg, 144 tbc-s beteget találtak, 715 gyanús lakost vizsgáltak tovább. Foglalkoztak a kórházi építkezésekkel is, "remélhetőleg a nyár folyamán el is készül a giimőkor 132