Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

János helyettesítette. A Tüdőgondozóban a délutáni rendeléseket az elsötétítés miatt átmenetileg szüneteltették. A kórházban személyi változások is történtek. Kiss Ernő fül-orr-gégész szakorvos eddig díjtalan orvos volt. Tekintettel arra, hogy munkája elismerést váltott ki, "becsületes, értékes, munkaerő" 1940-re 1200 pengőt fizettek ki neki utólag, illetve 1941. első negyedévére 400 pengőt utaltak ki számára. (159) A belgyógyászaton új alorvos kezdte meg a munkát. Az alispán június 1-től Bense Imrét nevezte ki erre a feladatra. Sajó Lajos, aki immár a belügyminisztériumban dolgozott osztályvezető helyettesként, támogató levéllel fordult az alispánhoz, aki felterjesztette a tüdő-nemibeteg gondozó, az új 40 ágyas gyermek tbc-s épület és a nemibeteg osztály létesítésének terveit. A vármegye új orvosi állások létesítéséről is határozott. (160) A tervek szerint a Tüdőgondozó vezetője irányítaná a munkát a tbc-s gyermekosztályon, illetve a nemibeteg osztály vezetője "külön díjazás nélkül" ellátná a nemibeteg gondozó vezetését is. Az anyagi forrásokról konkrét intézkedések történtek a minisztérium részéről. "Értesítem továbbá Alispán urat, hogy az esztergomi vármegyei tüdőbetegotthon, nemibetegosztály, tiidőbeteg-és nemibeteg gondozó intézet építési, felszerelési és berendezési hitelkeretét együttesen 800 000 pengő, azaz nyolcszázezer pengőben állapítom meg, melyet tárcám részéről államsegélyként fogok a szükséghez mérten rendelkezésre bocsátani és amely államsegély első részleteként 200 000 pengő, azaz kétszázezer pengő folyósítása iránt egyidejűleg már is intézkedtem." Május 8-án az Országos Közegészségügyi Tanács Kórházügyi Szaktanácsa is megtárgyalta a Kolos Közkórházban történő építkezéseket. Altalánosságban a tervet elfogadták, a részletekben pedig hasznos tanácsokat adtak a kivitelezéssel kapcsolatban. Ne felejtsük el, hogy az ország történetében az 1941-es esztendő sorsdöntő változásokat hozott. Teleki Pál miniszterelnök úgy gondolta, hogy az országnak nem szabad bekapcsolódnia a 2 éve folyó háborúba. 1940. december 12-én örök barátsági szerződést kötöttünk Jugoszláviával. 1941. tavaszán a német csapatok országunk területéről indítottak támadást Jugoszlávia ellen. Teleki Pál nem látott más kiutat, és április 3-án önkezével vetett véget életének. Utóda Bárdossy László parlamenti jóváhagyás nélkül június 27-én bejelentette az ország hadba lépését. A kórház életében ebben az időszakban egyértelműen pozitív változások történtek. Nagyarányú építkezések indultak. Nyár elején a polgármester és Eggenhofer Béla bejárta a kórház környékét és a közeli leányiskolát alkalmasnak találták arra, hogy ott átmenetileg betegeket helyezzenek el. A belgyógyászati pavilon átépítésének ideje alatt június 20-tól novemberig, itt helyezték el a betegeket. Bár az építőanyagok beszerzése komoly nehézségekkel járt, de augusztusban intenzíven megindultak az építési munkálatok. A kezdeti lendület hamar megtört, hisz szeptember elején Eggenhofer 729