Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Eggenhofer Béla igazgatósága 1933-1948

1892. január 29-én kelt az a kereskedelemügyi miniszteri rendelet, / 2342/ VI. 1892. sz. / mely Esztergom vármegyében Esztergom székhellyel kerületi betegsegélyző pénztár kialakítását írta elő. A szervezet létrehozását Földváry István segítette elő, és az első ülésen Walter Gyulát - az akkori érseki titkárt - választották elnökké. A Város tanácsa 3354/1893. számú rendeletében dokumentálta a pénztár létrejöttét. Az igazgatósági tagok között ott szerepelt Aldori Mór is. Az első székház 1894. január 1-én, a mai Kossuth Lajos u. 15. szám alatt nyílt meg. AII. Közgyűlésüket a megyeházán 1896. március 4-én tartották. Az ülés jegyzőkönyvéből megtudhatjuk a Pénztár által foglalkoztatott orvosok névsorát is: (155) Az ellenőrző főorvos Áldory Mór volt. A kezelőorvosok pedig: Berényi Gyula /Basaharcz, Pilis-Maróth, Dömös/ Fődi Emil / Esztergom belterülete/ Deutsch Ármin /Nyerges, Táth, Süttő/ Glaser Zsigmond /Köbölkút, Sárkány, Gyiva, Kisujfalu/ Grósz Miksa /Bajna, Epöl, Sárisáp, Nagysáp/ Hüke Kálmán /Dorogh, Tokod, Uny,Kesztölcz, Leányvár, Csév, Kírva, Csolnok/ Kuffer Húgó /Párkány, Kőhídgyarmat, Nándec, Kéménd, Nagy és Kis Bény/ Pászthory József /Szölgyén, Barth, Nagyölved, Kural, Kéty, Farnok Vándor Ödön /Esztergom kerülete/ Weisz Adolf /Piszke, Lábatlan, Mogyorós, Bajóth/ Wertner Mór /Muzsla, Karva, Ebed, Béla, Libád/ Wilheim József /Bátorkeszi, Bucs, Mocs/ A betegbiztosítás szempontjából lényeges előrelépést jelentett az 1907es reform. / 1907. évi XIX. törvénycikk: "Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetén való biztosítása" / A törvény a kötelező betegségi és baleseti biztosítás ellátását az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosítási Pénztárra bízta, és a biztosításra kötelezettek körét kiterjesztette. A munkaadó és a munkás fele-fele arányban fizette a járulékot. Az Esztergomi Betegsegélyző Pénztár kismértékben átalakult, és az Országos Pénztár felügyelete alá került. Az új formában az első Közgyűlést 1908. május 3-án tartották. A taglétszám az év végére 3 607 fő volt, ez a szám 1911-re 6 867 főre növekedett. Az 1927. évi XXI.-es törvény még jobban kiterjesztette az ellátandók körét, és folytatta a tevékenység centralizálását is. 1929-től létrejött az OTI, ezzel a helyi szervezetek önálló jogi személyisége megszűnt. 1929-ben Esztergomban az OTI Kerületi Pénztára 37 fővel a Korona Kávéház 1. emeletén levő bérleményben működött. A Főorvosi Hivatalt és a Rendelőintézetet a Kossuth Lajos utca 20-ban helyezték el. 126