Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

ban. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy sokizületi gyulladást kaptam. Akkoriban ez gyakori volt és nagy betegségnek számított, gyakran halálos kimenetellel. Én annak köszönhettem az életemet, hogy édesanyámnak még leánykorából volt egy ismerős orvosa, dr. Flesch István, - később a XIII. kerületi Tüdőgondozóban dolgozott - aki a Bókay utcai klinikán volt gyermekgyógyász. Olvan szívvel, lélekkel ápolt, gyógyítótt, hogy neki köszönhetem, hogy életben maradtam. A klinikáról először mindennap, majd rendszeresen jött hozzám, injectiózott, kezelt. Amikor már jobban voltam, még a laboreredményeimet is megjegyeztem és felmondtam Flesch doktornak. Ö javasolta először, hogy orvos legyek, ő volt, akinek nem csak az életemet, hanem a pályaválasztásomat is köszönhetem. Attól kezdve elszántan orvos akartam lenni. Ez az indíttatás később is mindig előttem volt. Az egyetemi évei alatt voltak-e hasonló meghatározó jellegéi emheri-oktatói élményei? - Igen. Barátságot kötöttem dr. Szabolcs Paulával, aid kardiológus volt a Gottsegen Klinikán. O úgy kezelt engem, mikor szigorló voltam, mintha gyakornok lettem volna. Önállóan mutathattam be az új betegeket a profeszszornak, adtam vénás injectiót, - akkoriban nagy divat volt a Strofantin - kifundálhattam és transzfundálhattam. Itt került először szoros kapcsolatba a belgyógyászattal? - Meg kell mondanom, hogy én imádtam a szülészetet és a sebészetet is. Mindkét területen nagyon sokat dolgoztam és jelentős tapasztalatokra tettem szert. Az egyetemi évek alatt rendszeresen bejártam a klinikára és minden alkalmat megragadtam, hogy tanul Írassak. A Tétényi úti kórházban voltam szigorló, de addigra már olyan gyakorlatra tettem szert, hogy főnökeimmel, Lengyel Józseffel és Podronvai Lászlóval együtt operáltunk. Sokat dolgoztam, és már akkor kezdtem érezni, hogy valami nem stimmel a gerincemmel, egyre többször éreztem a fájdalmat. Szabolcs Paula mondta ki először számomra, hogy bármenynyire is szeretem a sebészetet és a nőgvógyászatot, az nem nekem való. Atgondoltam és beláttam, hogy más pályát kell választanom. Miért pont Esztergomba jött, ismerte már előzőleg is ezt a várost? - Nem, de ismertem Naszlady Attilát és Holló Jánost, a Gottsegen Klinikán és tudtam, hogy ők korábban Esztergomban dolgoztak. Tőlük kérdezgettem a városról és 62