Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

- Már nem is számolom, hányszor vonult ki az államtitkár a különböző régiókba. Mutasson bárki olvan korábbi egészségügyi vezetőt, aki nemcsak egy adott helyre ment avatni valamit, hanem aki szisztematikusan ellátogatott minden egyes térségbe, találkozott az ottani intézményvezetőkkel és egveztettt velük. Azt gondolom, ezek az információk ott vannak az egészségpolitikai döntéshozatal szintjén, tehát nem egy vákuumban történnek a döntések. Viszont az előbbi gondolatmenetre visszatérve, nem lehet egyszerre kórházat és egészségügvi rendszert is irányítani. Minap egy borsodi kisközségben borozgattam ismerőseimmel és megkérdeztem mi lenne, ha most itt valaki rosszul lenne? Az ebből kialakított eszmecseréből azt kellett levonnom, hogy hihetetlen aránytalanságok alakultak ki az egészségügyben. Érzik-e ezt az aránytalanságot a rendszerbe gondolkodók? - Ezért is gondoljuk azt, hogy a Semmelweis terv által meghirdetett modell, ami térségeket határoz meg és progresszivitási szinteket, térségi központokat, megpróbálja ezt a fajta aránytalanságot valamilyen szinten csökkenteni. Ennek a keretében történt korábban, - amikor lehetőség volt erre - a TVK elosztás valamilyen szintű korrekciója. 2011ben ez működött. Most 2012-ben azért nem ment, mert vártunk az átalakítás végső keretszámaira, a TEIC-ek meghirdetésére. Ez sem egyszerű, mert nincs pluszforrás a rendszerben! Jelen pillanatban, ami van, az a 15 milliárd a népegészségügyi termékadóból, elment a béremelésre. A maradék 15 milliárdot különböző forrásokból kell összeszedni. Nem egyszerű dolog olvan keretek között átalakítani egy rendszert, amikor a források szűkülnek. Nem az a probléma, hogy van néhány ellátó, amelyik a korábbi rendszerben jól lobbizott és anynyi TVK-ja van, amiből kényelmesen meg tud élni, hanem az, hog)' vannak, akik aránytalanul kevesebbet kaptak. Ha elkezdem átrendezni a rendszert, leveszek attól, akinek több van és átadom annak, aki rossz helyzetben van, lehet, hogy nem tudok adni a rossz helyzetben levőnek annyit, hogy nullszaldós legyen, viszont annyit elveszek az előbbiektől, hogy ők is veszteségesek lesznek. Igazából minden ilyen átalakítás akkor menedzselhető jól, ha pluszforrások kerülnek a rendszerbe. Azon dolgozunk, hogv 2013. január l-jén ez meg is történjen. Az eredményt persze nem BÉÉI 209